Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - I. Weismahr József: Vízsebességméréseink hibái és csökkentésükre vagy kiküszöbölésükre szolgáló módszerek és eszközök

25 Az ábránkban adott három görbe eléggé bizonyítja, hogy a műszersebesség az integráló módszernek el nem hanyagolható tényezője, amelynek figyelembe vételével tájékoztató adatot nyerünk a mérési eredmények várható pontosságáról. Az integráló mérés útján adódó függély középsebességet leszármaztatva képzelhetjük az adott függélysebességi görbéből úgy, hogy a redukcziós görbék megfelelő tényezőivel redukált sebességi görbéből a középsebességet képezzük. De e redukált középsebes^ég megközelítő értékét úgy is nyerhetjük, ha a parcziális redukcziók helyett a függély valódi középsebességét redukáljuk. Miután azonban a redukcziós tényező nem lineáris függvénye a sebességeknek, e kétféle módon leszármaztatott értékek sem egyezhetnek. De a különbség, amellyel a redukcziós görbék kulminácziójának határáig terjedő és feltételezett középsebesség redukált értéke nagyobb, a redukált sebességi görbéből számítható középsebességnél, a valódi középsebességnek csak egynéhány tizedszázalékját képezi. Ha tehát bizonyos összehasonlító okfejtéseinknél az utóbbi közelítő eljárással élünk, akkor a gyakorlat túlnyomó eseteiben tudatosan kisebb redukcziót végeztünk, mint aminó't maga a mérés automatikusan végez. Az egyszerűsített eljárás tehát e szempontból indokoltan helytálló, de egyébként a jelentéktelen különbségek miatt is megengedhető. Ha tehát a redukcziós görbék X tengelyére a függélyek valódi középsebességeit képzeljük felrakva, akkor a megfelelő y ordinátákkal kifejezett százalékokkal csökkentett értékeit, a mérésből adódó középsebességeknek tekinthetjük. A 10 cm-es műszersebességre szerkesztett redukcziós görbéből kitűnik, hogy a 20 cm-es középsebességet a lefelé mérő integráló módszer 10%-kal redukáltan adja és hogy ez a redukáló képessége, a görbével kifejezett törvényszerűséggel az 1'40 m sebességnél elérő minimumra, G'5°/o-ra csökken. A cm műszersebességgel mérve, a 40 cm es középsebesség már 22%-°s redukcziót szenved, a 0'2%-os minimuma pedig Г60 m körüli sebességnél áll be. Ezeket a redukcziókat szenvedi a függély bemért szakaszának középsebessége. A szerkezeti magasság figyelembevétele, e redukált középsebesség további redukczióját jelentené, ami csak akkor volna indokolt, lia a méréssel járó automatikus redukczió állandóan és tetemesen kisebb volna a szerkezeti magasság redukáló hatásánál. Ellenkező esetben e korrekcziőnak nemcsak hogy értelme nincsen, hanem még inkább a mérési eredmények tudatos meghamisítására vezetne. Alkalmunk volt a több mint másfél évtizedes gyakorlat során kerekszámban 1500 függély 30 cm-es szerkezeti magasságának a nálunk szokásos következtetéssel figyelembevett hatását megállapítani és azt találtuk, hogy az tekintet nélkül a sebességek nagyságára, egészen rendszertelenül, a mérésből közvetlenül adódó középsebességnek 0%-tól 2'8%-jáig terjedő redukczióban nyilvánul. Eme tapasztalatunknak egyik okmányszerű bizonyítékát kivánjuk adni az idecsatolt XX. számú melléklet táblázatba foglalt és 1914. junius 14-én kiváló gonddal végzett mérésünk eredményeivel. Ezeket egybevetve a mérés automatikus redukczióképességével, megállapíthatjuk, hogy a szerkezeti magasságnak tekintetbevétele nemcsak hogy szükségtelen, de mivel még a legideálisabb esetben is a korrekcziónak éppen az ellenkezőjét eredményezi, elvileg helytelen.