Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - IV. Halmi Gyula: A szennyesvizek zsírtartalmának visszaszerzése zsírfogókkal

176. ban találom. Igaz ugyan, hogy a hónapnak esős volta mindkét helyen egyformán jelentkezik, azonban amíg a Gellérthegyen a teljesen szabad hegyoldalon lévő állomásnál szabad légjárás mindig bizonyos légcserét teremt, addig a Meteorológiai Intézet műszerparkjában esős időjárás alkalmával a nedves levegő sokkalta jobban megreked, egyúttal a kertben lévő magasra nőtt füves térség is befolyásolja azt, hogy a párolgásmérőt körülvevő levegő párában határozottan még gazdagabb legyen ós a párolgást csökkentse. Ezekkel az eltérésekkel csak a párolgásmegfigyeléseknek igazán érzékeny voltára akartunk reámutatni.* A szennyesvizek zsírtartalmának visszaszerzése zsírfogókkal. Irta: Halmi Gyula. A háztartásokból eredő szennyesvizek, különösen a konyhai mosóvizek, valamint vendéglők, szállók, szanatóriumok stb. szennyesvizei rendszerint számbavehető mennyiségben tartalmáznak zsíros anyagokat. E zsír egy része természetes, elbomlatlan zsiradék vagy olaj, mely az ételmaradékokból stb. kerül a szennyesvízbe, részben azonban zsírsav, mely a mosáshoz használt szappanból ered. Az ilyen háztartási csatornaszennyesvizek rendszerint meleg állapotban kerülnek a csatornákba, ahol gyorsan lehűlnek, s ekkor a zsiradékanyagok, amelyek a meleg vízben tovaúsznak, gyorsan kiválnak és a csatornák falán megtapadva, idővel a csatornavezetékeket eltömhetik. A német városi hatóságok erre való tekintettel mind sűrűbben követelik meg, hogy mindenütt, ahol számbavehető zsírt tartalmazó szennyesvizek folynak el, a csatornákba zsírfogókat építsenek bele. A vágóhidak szennyesvizeiben a gyomor- és bélmosó-szennyesvizek révén, továbbá a szőrökhöz, értéktelen húsczafatokhoz tapadva kisebb-nagyobb zsírgöbök szoktak foglaltatni, melyek a csatornákban idővel fölgyülemlenek és hasonlóképen eltömődést okozhatnak. Ha azután a csatorna egyszer eldugult, hiába használunk a zsíros anyagok eltávolítására forró szódavizes öblítést, a csatornák szétszedése és ilymódon való alapos kitakarítása legtöbbször elkerülhetetlen. Ezek a kellemetlen és költséges zavaró következmények bőségesen megokolják az elég nagy és jó zsírfogók beépítésének szükségességét, amely zsírfogók különben legtöbb esetben hamar kifizetődnek, mert a visszatartott zsír értékesítéséből származó jövedelem fedezi a zsírfogók építőköltségeit, valamint a fönntartás költségeit is, sőt a mai időkben még nem kicsinylendő tiszta hasznot is eredményezhet. A zsírfogók építésében és elterjedésében 1900 óta kivált Németországban igen jelentős haladás mutatkozik. Míg azelőtt a csatornáknak a zsíros üledékanyagokkal történt és gyakran ismétlődő eltömődését a csatornázással együttjáró elkerülhetetlen kellemetlenségnek tekintették, addig ma már általánosan tért hódított az a meggyőződés, hogy zsírfogók beépítésére szükség van nemcsak a csatornák időnként bekövetkezhető eltömődésének elkerülése czéljából, hanem a hulladékanyagok okszerű értékesítésének biztosítása érdekében is. E törekvések helyes* A « Vízügyi Közleményekében Magyarország párolgási viszonyairól megjelent közlemények jegyzékét lásd nevezett folyóirat 1917. évi VII. évfolyamának 3—6. füzetében a 323—327. oldalakon aRéthly Antal : A párolgás nagysága 1916-ban Magyarországon» czímű közleményben. Budapest, 1918.