Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - II. Tellyesniczky János: A német birodalmi víziútak

165. és iparvidéknél és Berlin birodalmi székváros kiterjedt ipartelepeinél. Ezt a meg­állapítást látszanak igazolni Elszász-Lotharingiának még a franczia uralom ide­jében épített mesterséges víziútjai is, melyek ezen körzet bányászata érdekében létesültek. Az egyes bánya- és ipari körzetek, de a birodalom keleti és nyugati érde­keltségei is a mesterséges víziutak létesítésénél úgyszólván kizárólag saját külön érdekeiknek kívántak szolgálni s érdekeiket még a közelmúltban is féltve őrizték, úgy hogy egyes víziutak létesítésénél az eltérő érdekek legtöbbször szembe is kerültek egymással. Ezt észlelhettük az ú. n. Mittelland-csatorna keleti folytatása, a Maas- és Mosel-folyók csatornázásának kérdésénél. A hadiállapot teremtette helyzet és az abból levont tanulságok azonban a víziútak továbbfejlesztésének kérdésében már is jelzik hatásukat, amennyiben mindinkább az a nézet alakul ki, hogy az olcsó szállítást biztosítani kell a biro­dalom egyes részei között, és a víziútakkal meg kell nyitni a kevésbbé ipargazdag vidékeket is. Nem lesz érdektelen felemlíteni, hogy a német birodalomban nemcsak minden hajózásra alkalmasabb folyóvölgy érdekeltsége tömörült, czélul tűzve az illető folyó hajózhatóságának előmozdítását, hanem az egyes vidékek érdekében álló mester­séges vizíútak, hajózó csatornák létesítése is ily érdekeltségi körök által szor­galmaztatnak. Az érdekeltségek iparkodnak ezeket a kérdéseket állandóan napirenden tar­tani, tanulmányoztatják azokat, terveket dolgoztatnak ki, egyszóval lehetőleg elő­készítik, hogy alkalmas időben az adatok rendelkezésre legyenek. Az eljárások igen alkalmasak a hajózó utak fokozatos fejlesztését előmozdítani, de egyben arról is tanúskodnak, hogy a német birodalomban széles körben tisz­tában vannak a belvízi hajózás közgazdasági jelentősége és előnyeivel. A német birodalmi víziútak és a Duna-folyam között tervezett mesterséges összeköttetések révén kialakuló közópeurópai belvízútakra nézve tájékoztatóul szolgálhatnak az alábbi adatok : Figyelembe véve a Dunának az Odera, Elbe és Rajnával tervbe vett össze­köttetéseit, ezen útirányoknál az északnyugatdélkeleti forgalomban a következő jellegzetesebb távolságok mutatkoznak l. Sulina—Budapest Sulina—Wien ... 1G50 km 1932 « 1. A Duna—Odera csatornán át : Sulina—Oderberg Bresslau Berlin ... Magdeburg Ruhrort Stettin ... Hamburg 2200 km 2450 2870 3008 3500 2950 3230

Next

/
Thumbnails
Contents