Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - II. Tellyesniczky János: A német birodalmi víziútak

164. A víziútak jellegét tekintve az összes hosszból : 6620 Jcm azaz 48% természetes folyó-út, 2665 « « 19 « csatornázott folyó-út, 2365 « « 17 « mesterséges csatorna és 2090 « « 16 « tó és tengerpartok menti út. A birodalmi víziútak a kisvízszin alatt rendelkezésre álló vízmélység szerint feloszlanak : 2'0 m és ennél nagyobb vízmélységű útak 5760 km azaz 41% 1-5—2 0 m közötti « « 4050 « 10—1-5 m közötti « « 3020 10 m-nél kisebb « « 930 29 « 24« 6 « A hajók terhelését véve alapul : 600 és több tonna terheléssel hajózható kereken 5000 Jcm azaz 34-% 250—400 tonna közötti « « « 4010 « « 30« 250 tonna alatti « « « 4740 « « 36 « Ez utóbbi alapon és a birodalmat az Elbe-folyóval keleti és nyugati részre osztva: 1. a 600 és több tonnás víziútak a birodalom nyugati felében az Elbe betudásával 3769 km azaz 75% a birodalom keleti felében ... ... ... ... ... 1231 « « 25 « 2. a 250—400 tonnás útak a birodalom nyugati felében ... ... ... ... 1370 km azaz 34% a birodalom keleti felében ... ... ... 2640 « « 66 « A víziútak mentén létesített kikötőket véve figyelembe, úgy a belvízi utakon levő kereken 380 kikötőből a birodalom nyugati felében levő, tehát a nagyobb teljesítményű víziutakra esik 257, a birodalom keleti felében levő viziutakra pedig 123. Mindezek az adatok arra engednek következtetni, hogy a birodalom nyugati felében a nagy teljesítményű víziútak létesítésére különösebb súlyt helyeztek, mely körülmény viszont az alsó Rajna-menti és westfáliai nagy bánya- és ipari központokban találja indokolását. Általában megállapíthatjuk, hogy a német birodalom egyes körzeteiben a víziútak fejlődésére különösebb befolyással bírtak a nagyobb terjedelmű bánya- és ipari központok. Eltekintve az egyes nagyobb folyami víziútaktól, melyek forgalmának fejlődése részben kedvező tengertorkolati helyzetük természetes következménye is, a nagy hajózásra alkalmas mesterséges víziútak keletkezése és fejlődésének még a közelmúltban is a nagy bánya- és ipari körzetek képezték alapját, mint ahogy az látható az alsó Rajna, westfáliai, porosz-sziléziai bánya-