Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - II. Tellyesniczky János: A német birodalmi víziútak

155. azonban jelentőségét vesztette. Ezidőszerint 15 tonnás hajókkal tisztán helyiforgalom van rajta. A törekvés állandó a Werra-csatornázás megvalósítása kérdésében, s újabb időben összefüggésbe hozták ezen kérdést a Werra—Majna-csatorna összeköttetés kérdésével is ; az illetékes kormánykörök szerint azonban ezidőszerint a Werrahajózásból várható forgalom a költségekkel nem állana arányban. A Fulda-folyó Cassel városig csatornázott, a casseli zsilip 1913. évben épült. Cassel feletti szakaszon csakis helyi forgalom van. Cassel forgalma 100.000 tonna volt 1913-ban. Az Aller-folyó — Celle városig — 110 lem hosszban csatornázott, a zsilipek száma 2, kisvízmélység Г00 m, hajózási forgalma helyi jelentőségű. Az Aller mellékfolyója a Leine, melyen 95 fan hosszban Hannoverig hajóznak, (kisvízmélysége 0-8 m, kamarazsilipek száma 2, ezek méretei 42-50—5'15 m). A Herrenhausen város (89 lem) melletti zsilip zárása és nyitásával, kisvíznél időszakonként egy-egy árhullámot létesítenek, mely az alsóbb szakaszokon 20—30 cm vízmélység javulást létesít. A Weser-folyónak Bréma alatti szakaszába torkolló Geeste, Lune, Hunte, Lesum, Hamme- és Wümme-folyók torkolati szakaszaikon 3—25 fan hosszban hajózhatók; hajózási szempontból csak a Geeste és a Hunte jelentékenyebb. A Rajna- és Weser-folyók közötti területen következő nagy jelentőségű mesterséges víziútak vannak: 1. Rajna—Herne-csatorna, ennek folytatásában ; 2. a Dortmund—Ems-csatorna, ebből kiágazólag; 3. a Lippe-oldalcsatorna Datteln és Hamm között; 4. Ems—Wesef—Hannover-csatorna, vagyis az u. n. ^littelland-csatornának kiépített nyugati szakasza: 5. az Ems—Jade-csatorna Emden és Wilhelmshafen között ; 6. az Ems—Hunte-csatorna az alsó Ems és alsó Weser között. Ezeken kívül még számos kisebb csatorna épült, részint az Ems és Weser torkolati öblökből kiágazólag, részint a Dortmund—Ems-csatornából a Holland liatár felé kiágazólag. A Rajna— Herne-csatorna a ruhrorti kikötőből torkol ki, áthalad a legnagyobb fejlődésben levő rajna—westfáliai bánya- és iparterületen és Herne város környékén csatlakozik a Dortmund—

Ems-csatornához : Hossza 38 fan, kamarazsilipek száma 7, melyek kivéve a Rajna felőli torkolati zsilipet, kettősek, 80-0—9'2—25 m méretekkel; a torkolati második zsilip építését rövidesen megkezdik, s e czélra a Ruhr-folyót fogják felhasználni, miáltal ennek torkolati szakaszán újabb parti rakodókat is nyernek. A csatorna legnagyobb hajói 1250 tonna terhelésüek, (van a csatornán 50 híd, 13 bujtató, 18 kikötő, építése 13 millió wi

3 földmozgósítást igényelt). Az egyes műtárgyak építésénél figyelemmel voltak a vidék bányaművelége folytán előállható talajsűlyedésekre. A csatornát 1914. évben adták át a forgalomnak, mely oly rohamosan emelkedett, (1916. évben 51 millió tonna) hogy sürgős lett a torkolati 2-ik zsilip építése. A csatornán vontatási monopólium van. A Datteln—Hamm-csatorna egyidejűleg épült a Rajna—Herne-csatornával, hossza 36 fan, zsilipjei nincsenek. Ez a csatorna táplálja a Dortmund—Ems-csa-