Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - II. Tellyesniczky János: A német birodalmi víziútak

154. 20 km, colmári 135 km és a breisachi 6-3 km hosszú csatorna, mely utóbbi a a Rajnát köti össze a Rajna-Rhone csatornával és 200 tonna terhelésű hajókra alkalmas. A Marne- és Rhone-csatornák forgalma az 1872. évihez képest alig fejlődött, oka a franczia keleti csatorna, mely 1892. évtől kezdve a forgalmat a belga széntelepek felé terelte. A Saar-csatorna Saargemiindnél csatlakozik a csatornázott Saar-hoz. 63 km hosszú, a zsilipek száma 27, 38'5—5 20 m méretekkel, hajóterhelés 290 tonna. Déli végével a Rajna—Marne-csatornába torkol. 3. Weser-völgyi víziútakí A Weser folyásának egész hossza német területre esik, a Werra- és Fuldafolyók egyesüléséből keletkezik. Hossza az északi-tengeri torkolat és a jelzett egyesülési pont között 480 km. Tengeri hajózás van Brémáig 112 km hosszban, Bréma felett megfelelő vízállásnál 650 tonna hajó terhelés melletti hajózásra alkalmas. Kisvíznél Minden városig l-0 MI, innen felfelé 0-80 m vízmélység áll rendelkezésre. Hameln városánál egy (66 0—Í1'0 m méretű) hajózó zsilip van. A Weser régi és erősen fellendült hajózását a 30 éves háború tette tönkre : 1887 óv óta Bremer Schleppschiff-Gesellschaft végezteti a hajózást. Minden város 1850—51 években téli és átrakó kikötőt nyert, melyet később erősen bővítettek; az Ems—Weser-csatorna kiépítésével Minden város újabbi rakodó partot épített megfelelő berendezés és vasúti összeköttetéssel. A Weser-szabályozás kérdése napirenden van, vízviszonyai javítást igényelnek, hogy hasonértékú víziút legyen, mint a Rajna és Elba. A szabályozást az 1911. évi vonatkozó törvény szerint akként szándékoznak végrehajtani, hogy az Allerfolyó torkolata alatt 1-75 m, Aller-torkolat Minden város között 1-50 m, Minden és Karlshafen között 1'25 m, és efelett a Werra—Fulda-torkolatig l-0 m vízmélység legyen kisvíznél. Az Eder-folyó völgyében nagy völgyzárógátakat építettek, nemkülönben a Werra- és Fulda-vízvidékeken is terveztek tárolók építését. A víztárolás czélja a Rajna—Weser-csatorna táplálása, az árvízbajok mérséklése és vízerőtelepek létesítése és a hajózás előmozdítása. A hemfurti tároló 200 millió m

s, a belmingshauseni 20 millió m

s tartalmú, a raktározott víz l/

a-a szolgál az Ems—Weser-csatorna táplálására, 3/

s-a pedig a Weser hajózó víz javítására és a Dörwerdennél épült vízerő telep hajtására, melynek áramát 102. km távolságra Minden városig vezetik s ott hajtja a Wesercsatornát tápláló szivattyúkat. (Az erőtelep teljesítménye 17 millió kw óra, a vízszivattyúzáshoz 7 millió kw óra kell.) A Weser-hajózás fellendülése csak akkor várható, ha a forrásvidéken nagy káli termékeinek vizén való leszállítása minden vízállásnál biztosított, ma még nagy tömegeket szállítanak vasúton. A Weser-hajózás ezidőszerint nélkülözi a sűrűbb lakosságú nagyobb ipartelepeket, ezért fontos lenne a Werra-hajózás javítása, hogy a türingiai ipartelepek a víziforgalomba bevonassanak. A Weser felsővidék és Bréma közötti forgalom 1913 évben meghaladta az 1 millió tonnát, melynek s/

4-de lefelé való forgalom volt. A Werra-folyót a Weser természetes folytatásának tekintik; átlagos víztömege torkolatánál 50 m

s ; régente hajózása jelentékenyebb volt, a vasutak mellett