Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)
4-6. füzet - II. Tellyesniczky János: A német birodalmi víziútak
153. czéljából; Ennsdorf— Saargemünd között 44 km hosszban csatornázott e folyó 290 tonnás hajókra; (a zsilipméretek porosz területen 40-8—660 m, elszászi területen 38'5—5-20 иг), a csatornázott Saarhoz Saargemündnél csatlakozik a 63 km hosszú Saar-csatorna (38'50—5'20 zsilipméretekkel). A Mosel- és Saar-folyók hajózhatóságának kérdése régebb idők óta erős viták tárgya a német birodalomban. A Moselt a franczia határtól Metz városig még a franczia uralom alatt csatornázták, ugyancsak a francziák létesítették Elszász-Lotharingia hajózó csatornáit is. A Saar-folyónak Ennsdorf—Elszász határa közötti Poroszországhoz tartozó és 30 km hosszú szakaszát a németek a francziák sürgetésére csatornázták. A Saar-vidéket 100 éve kebelezték be Poroszországba, rendezett víziútjai mégis Francziaország és Elszász felé vezetnek. E körülményből azt következtetik, hogy a birodalom nem méltányolja a délnyugati területek közgazdasági érdekeit és a fősúlyt az északnyugati iparvidékre helyezi. Ezen kérdésben az utóbbi években mindkét irányban nagy tanulmányodat végeztek mindkét nagyjelentőségű iparvidék szempontjából, végleges megállapodásra azonban még nem jutottak, mert a vezető körök félnek a versenyviszonyoknak az alsó Rajna iparvidék hátrányára való hirtelen eltolódástól. A Saar- és Mosel-vidék érdekeltsége sürgeti a hajózás javítását, hogy ezen vidékek fontos bányaüzemeinek termékei a nagy versenyben életképesek maradjanak. Megjegyezzük, hogy a westfaliai vasipar nagymennyiségű lotharingiai érczet használ, a Saar-vidékén pedig szénbányászat és vasipar várja a teljesítőképességű hajózó utat. Közvetlen a hadiállapot előtti időben a Mosel csatornázásának kérdését már befejezettnek tartották, melylyel kapcsolatosan Metz városában nagy ipari kikötő létesülne és ezen város a lotharingiai ipar központja lenne. A Ruhr-folyó Duisburgnál torkol a Rajnába, alsó 76 km hosszú szakasza Witten-ig csatornázott (kamarazsilip méretei 38-10—550 m, ki s vízmélysége 060 m). Hajók terhelése 160 t. A folyó régi jelentős hajózása teljesen megcsökkent, úgy hogy szorgalmazzák a csatornázás átépítését 1700 tonnás hajókra, indokolva azzal, hogy máskülönben a gyártelepek elköltöznek ezen vidékről, pedig a Ruhr völgyben még 200 évre való szén van. A Ruhr forgalma 1860-ban 900.000 t volt, 1886-ban 10.000 t és 1890-től teljesen jelentéktelen. A Lippe Weselnél torkol a Rajnába, Lippstadtig terjedő 182 km hosszú szakasza csatornázott. (Zsilipméretei Hamm-ig 38-3—6 40, Hamm felett 27-80-4-70 m). Hajózása alárendelt, hajók terhelése 80 tonna. Elszász-Lotharingia víziútjai. A Rajna—Marne-csatorna Strassburgnál torkol ki a Rajnából, hossza a franczia határig 104-5 km ; hozzácsatlakozik a Saar-csatorna. (Kamarazsilipjeinek száma 34, 38-50—5-20 m méretekkel.) Hajók terhelése 290 tonna. A csatorna mentén van 13 kikötő s összeköti a Rajnát a csatornázott Mosellel. A Rajna—Rhone-csatorna Strassburgnál a csatornázott Jll-folyóból torkol ki, hossza a franczia határig 132-3 km, a zsilipek száma 52, 38 5—5.20 m méretekkel. E csatornából torkol ki Mühlhausen városnál a Basel felé haladó, 1824/34. években létesített «Hünningen» összekötőcsatorna 225, Basel felé eső szakaszán 150 tonna terhelésű hajókra. A Rajna—Rhone-csatorna mellékcsatornái a breuschi.
