Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - II. Tellyesniczky János: A német birodalmi víziútak

152. A Neckar. A Neckaron 40 év éta Mannheim és Laufen közötti 128 km hosszban felfelé való viszonylatban rendszeres és jól működő lánczhajózás van (7 lánczhajó à 65'6 tonna); a folyás irányában lefelé a hajók ereszkednek. Legnagyobb terhelés 400 tonna. Laufentől felfelé kereskedelmi hajózás már hosszabb idő óta nincs. A Neckaron Heilbronnál egymás mellett 2, Laufen és Gannstadt között pedig összesen 7 kamarazsilip van. Előbbiek 48'5— "rb'm, utóbbiak 39-5—4-6 m méretekkel. A Neckar-forgalom 1900 óta átlag évi millió tonna. MannheimLaufen között kisvíznél 0 65 m, Laufen felett 050 m mélység áll rendelkezésre. A Neckárnak rendszeres, 1000 tonnás hajókra, 2-2 m vízmélységre való csatornázását tervbe vették, Heilbronnig terjedő szakaszon 17 zsilip (à 85-0— 10-5—2'5 m méretekkel) épülne. Utóbbi időkben élénk mozgalom indult meg a Duna—Rajna közötti összeköttetésnek a Neckar-völgy kapcsán való létesítése tárgyában. A Majna. A Majna-folyó mainz—

äschaffenburgi 86 km hosszú szakasza 1500 tonnás hajókra csatornázott, Aschaffenburg—

Bamberg közötti 306 km hosszú szakaszán a hajózás mértéke a mindenkori vízállás-viszonyoktól függ. Rendszeres lánczhajózás van rajta, magasabb víznél hajók 800 tonna terheléssel is feljuthatnak Würzburgig. • A Majna rendes hajói 56 m hossz, 8 m szélesség mellett 530 tonna terhelésűek. Bischbergnél, Bamberg alatt torkol a Regnitz-folyó a Majnába, melynek Bambergig terjedő 5 km hosszú alsó csatornázott szakaszába torkol a MajnaDuna között létesített u. n. Lajos-csatorna. Az Aschaffenburg—

Bamberg közötti Majna-szakasz egy részét fogja alkotni az 1917. év elején hozott Bajor víziút-törvény alapján létesíteni szándékolt 730 km hosszú Bajor víziút-hálózatnak. A Lahn-folyó Coblenz feletti Rajna torkolatától 14-2 km hosszban Giesen városig csatornázott. Az 1842. évben 18 kamarazsilippel (32-60—5-30 m, 75 tonnás hajókra) létesített csatornázása azonban tökéletlen, mert egyes hosszabb szakaszai vannak, melyeken nagy az esés és csekély a vízmélység. Ezidőszerinti hajózása alárendelt jelentőségű. Alsó 12 km hosszú szakaszán Ems városig 150 tonnás hajók közlekednek. Ezen vizűt tökéletlen volta miatt a vasutakkal nem versenyezhet. Forgalma 1859. évben volt legnagyobb 190.000 í-val. A Mosel Coblenznél torkol a Rajnába, erősen kanyargó, itt-ott zuhatagos jellegű, erősen változó vízállású folyó. Középvíznél az elszász-lotharingiai határig terjedő 242 km szakaszán 800 tonnás hajók is járhatnak, ezen határ és Metz város közötti 60 km hosszú szakaszon 160 tonnásak; a Metz és franczia határ közötti 16 km hosszú szakasz 300 tonnás hajókra- csatornázott. A Mosel Rajna felé való forgalma 1850. évben volt legnagyobb 147.000 tonnával, a vasutak térfoglalása folytán azonban visszaesett. A Maas a Mosel mellékfolyója, Trier felett torkol a Moselbe. Torkolatától Merz városig vagyis 51 km hosszban nem hajózható. Merztől Ennsdorfig terjedő 26 km hosszban 40—50 tonnás hajók közlekednek rajta, főként szénszállítás