Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

122 kulmináczió a két észlelés közé esik, annál pontatlanabb az eredmény, minél hirtelenebb az áradás és minél távolabb esik az észlelés időpontja a kulmináczió' időpontjától. A pontatlanság az időben 1—12 órára, a magasságban a pribanjci mérczénél 40, a károlyvárosinál 60, a sredickóinál 30 cm-re is rúghat. Szembetűnő, hogy a kulmináczió gyakran a folyó lejebb fekvő helyén előbb következik be, mint egy felsőn. Erre nézve a 11. sz. kimutatás adatai adnak felvilágosítást. Ugyanis a Sredickóig mért hossz a Kulpán 207 km, a km-kénti átlagos esés 0*88, a Dobráé 155-1 km illetve 2'21, a Koranáé pedig 169'7 és Г83 m, tehát a Dobra és Korana folyása SrediŐkótól mérve rövidebb, a relativ esés pedig 2—3-szor nagyobb, amiből már minden további nélkül azt kell következtetnünk, hogy egyidejű csapadékok vagy olvadások a Dobrából és Koranából előbb érkeznek Sredickóra, mint a felső Kulpából és ennélfogva a Dobra-torkolat alatti károlyvárosi és néha még a Korana-torkolat alatti srediőkói mércze korábban kulminál, mint a feljebb fekvő möttlingi Ivulpa-mércze. Tényleg a 13. kimutatás 13. sz. kimutatás. A h i r t e 1 en ár adás 03 В к u 1 m i n á 1 á s a -3 N tehát korábban •o >3 Möttlingen Károlyvároson Sredickón Károlyvároson Sredickón О mint Möttlingen 1 1900.1. 20. d. e. 3b 19. d. n. 4b — 11 óra 2 1901. X. 9. d. е. 8b 8. d. u. 4b 8. d. u. 4b 16 « 16 óra 6 1907. V. 5. d. u. # 4. d. u. 4

h — 24 « — 8 1907. IV. 8. d. u. ЗЬ 7. d. e. 7b 8. d. e. 7h 32 « 8 óra 9 1907. XII. 8 d. u. 9b 8. d. e. 8b 8. d. u. 4b 13 « 5 « szerint figyelembe vett 13 hirtelen áradás alkalmával Károlyváros 5 ízben 11—32,. Sredickó pedig 3 ízben 5—16 órával előbb kulminált, mint Mottling. Sredickóra tehát csak oly Kulpa-mérczéből lehetne előre jelezni, mely a Korana-torkolat alatt fekszik. Miután azonban a Korana-torkolat alatt az első mércze Srediökónál van, a Dobra és Korana völgyeiben pedig mérczék nincsenek, a 10. sz. kimutatásban foglalt sredickói hirtelen áradások kulminácziójának időpontjára nézve előrejelzés czéljából keresett összefüggést csakis a csapadékészlelésekből kereshetjük. Első sorban meg kell állapítanunk azt, hogy mennyi idő telt el a 433 vízállást előidéző csapadék mérésétől, illetve ennek közlésétől a 433 vízállás beálltáig és ebből azt, hogy elegendő idő állt volna-e rendelkezésre a kezeléshez. A nagyobb áradások alkalmával a 433 vízállást előidéző csapadék közelítő megállapításánál figyelmen kívül kellett hagyni azon eseteket, amelyekben az áradás hirtelen hóolvadásból származott, és pedig azért, mert a télen át raktározott és az elolvadt hó mennyiségét hómérczék híján nem ismerjük. A Sredickón 433 körül kulmináló 4 és 12 sz. áradásokból következtethető, hogy a 433 vízállást csak azon esők idézik elő, melyek legkésőbb 24 órával előbb megmérettek.