Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

123. Ennek alapján a 433-at túlhaladó áradásoknál a 12 sz. kimutatásba beírtuk a 433 vízállás beálltának és az azt előidéző csapadék megmérésének idejét. A 14. kimutatásban átnézetesen összeállított adatokból most már látható, hogy a 10. sz. áradást kivéve a 163 vízállás beálltakor a 433 vízállás meghaladása előre volt jelezhető, mert erre 2-9—14'8 óra állott rendelkezésre; sürgős távirati vagy távbeszélői közlés pedig 3 óra alatt bizonyára megérkezhetik. A 10. sz. áradásnál mutatkozó ellenmondás onnan ered, hogy az áradás egy előbbi árhullám újból való megindulásával már 160 vízállásnál kezdődött. 14. sz. kimutatás. A csapadék mérésétől 163 és 433 vízállás beálltáig eltelt idő. Ù 163 433 A 433 vízállást előidéző csapaA csapadék mérésétől a о со V 1 z á 1 1 á s beálltának dék megméré163 433 S g V 1 z á 1 1 á s beálltának senek vízállás beálltáig eltelt -S с- N i dőpontja idő •< i dőpontja óra 5 1904. X. 9. d. e. 11-4 10. d. e. 8-6 9. d. e. 7 4-4 25-6 8 1907. IV. 6. d. e. 4-2 6. d.U. 10-2 5. d. u. 7 9-2 27 "2 9 1907. XII. 7. d. e. 9'9 8. d. e. 3-5 . 7. d. e. 7 2'9 20-5 10 1909. III. 26. d. u. 6-8 28. d. e. 1-4 27. d. e. 7 —12-2 18-4 1910. X. 31. d. e. 11-6 XI. 1. d. e. 7-5 31. d. e. 7 4-6 24-5 13 1912. XI. 10. d. n. 9-8 11. d. e. 9'9 10. d. e. 7 14-8 2Ç-9 Az utolsó rovat szerint az észlelés közlésére és a kezelésre rendelkezésre állott 18—27 óra, mely bőven elegendő ahhoz, hogy a már csak a kezelő híd lefektetéséhez szükséges segéderő kirendelhető és a lefektetés elvégezhető legyen. Ezenfelül nagy biztonságul szolgál még a kezelő híd magasabb elhelyezése, valamint az, hogy itt csak a legkedvezőtlenebb eseteket vizsgáltuk, amilyenek 12 óv alatt összesen 5-ször fordultak elő. Most még csak azt kell megvizsgálnunk, hogy a távirati úton közölt csapadékészlelésekből lehetett-e volna gyorsan és a szükséges pontossággal előrejelezní azt, hogy az árhullám a 433 vízállást meghaladja-e vagy sem. Ha az egyes völgyekre leesett vízmennyiségnek a sredickói mérczéliez érkező részét, vagyis a lefolyási tényezőket ismernők, akkor esetleg ezekből lehetne az árhullám magasságára következtetni. Az egyes völgyek lefolyási tényezője à hossz- és keresztesés, a geológiai alkat, erdők és Karszt-területek hatása alatt nagyon külömbözők és csakis a mellékvölgyekben elhelyezett mórczékleolvasásaiból és vízemésztési mérésekből állapítható meg. Miután pedig ilyenek rendelkezésre nem állanak, nem marad egyéb hátra, mint bizonyos közelítéssel közvetlenül a megmért csapadék mennyiségéből kindulva tájékozást keresni, hogy milyen összefüggés létezik az észlelt csapadék és srediőkói árhullám magassága között és hogy ez alkalmas lett volna-e a 433 vízállás előre jelzésére. Ezen czélból a mérczeleolvasásokból megállapítottuk az egész árhullám.