Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

105 zsilip alsó kijárása a meder oly részébe jut, mely az alsó duzzasztott vízszin alatt kellő mélységű és maga a lépcső közvetlenül a szilárd altalajon felépíthető. A mozgógátak szerkezetének megválasztása. . A mozgógátak szerkezetének helyes kiválasztásánál legnagyobb befolyással bir a gátküszöbnek a megállapított duzzasztott vízszin alajt való mélysége, valamint a vízjárás, mely úgy a vízszinnek szükséges szabályozását, mint áradások alkalmával a teljes kinyitáshoz rendelkezésre álTó időt megállapítja. Általában véve mérlegelhetők a kezelő járdával ellátott és a fenékre lefektethető állványokkal biró szerkezetek, valamint olyanok, melyek ilyen állványokkal nem birnak, hanem záró szerkezeteik magasabb hidakon elhelyezett járdákról vagy a partról árvíz fölé emelhetők. Ahol csak hajózásról van szó, ott már a költség szempontjából is az emelhető cső-, szegmentes- és hidas-gátakkal szemben első sorban állványos gátakat kell mérlegelnünk mindaddig, míg a küszöbmélység azok alkalmazását megengedi. Az állványos gátak záró részének szerkezetét eldönti az állvány magassága. Az állványok magassága adott duzzasztott vízszin mellett a fenékküszöb magasságától, ez ismét a víz járásától függ, mely megállapítja az illető szákasznak a szabad hajózásra többé-kevésbbé való alkalmasságát és ehhez képest a küszöb mélyebbre vagy magasabbra helyezését. Az alsó szakasz gátjainak szerkezete. Küszöbmélység. Az alsó szakaszon a szabad hajózás kellő kihasnálása czéljából követelnünk kell, hogy a gátnak vagy legalább annak a szabad hajózásra szolgáló részének küszöbe a szomszédos fenékhátak fölé ne emelkedjék, amiből kifolyólag az I. sz. duzzasztógát küszöbét a hajózó nyílásban mintegy 70—80 •cm-rel a fixirozott kisvíz alatt, vagyis 89-30 m A. f. kellett megállapítani, tehát mélysége a 7-3 m esésű lépcső esetén 97-30—89-30 = 8-0 m, két lépcső esetén esetén a 93-90 m duzzasztott vízszín alatt 4-60 ; a II. sz. duzzasztónál a küszöb 91-90, vagyis a 97-30 duzzasztott víz alatt 5-4 m. A gátak nem hajózható részében a küszöb a mederfenékhez alkalmazkodik; a teljes nyílást pedig azután úgy kell megállapítani, hogy egyrészről a szabad hajózásnál káros sebesség ne keletkezhessék, másrészt pedig a lefektetett szerkezeten lerakodások kikerültessenek. Tűsgátak. A legolcsóbb állvárfyos gátak a tűsgátak. Ezeket azonban itt nem alkalmazhatjuk, mert a hajózási szempontokból megállapított 3-4—3'9 m-nyi lépcsőmagasság és 4"6—5-4 m küszöbmélység legalább 5"6—6"4 m magas állványokat -és 6—7 m hosszú tűket eredményez. Ezek úgy hosszuknál, mint nagy súlyuknál fogva az itteni vízjárás követelményeinek megfelelően egyáltalában nem kezelhetők. Kezelhető tüsgátak alkalmazása czéljából a lépcsők számát legalább egygyel szaporítani kellene. Azonban ettől minden körülmények között el kell tekinteni, mert a három tlisgátas lépcső nemcsak drágább, mint két táblás gátas, hanem úgy a hajózasra, mint a kezelésre és fentartásra is kedvezőtlenebb. Táblás gátak. Költség szempontjából következnek azon lefektethető álványnyal biró gátak, melyeknél a szelvény elzárása a kezelő hídról — nem mint az ellőbbieknél függélyes, hanem — vízszintes lamellákban, táblákkal történik és így