Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

103 áradások elsodornak ugyan, de közben hajózási akadályt képeznek. Azonban még ilyen múló akadályokat is el kell kerülnünk, mert különben a budapest—fiumei forgalom időnkint itt megakadhatna. 2. A duzzasztó lépcsőnek a patak és a híd között, vagy a 30 km tájékán való elhelyezése kedvezőtlen alakú mederben és a fúrások tanúsága szerint csak kedvezőtlen altalajon történhetnék. 3. Az 1. sz. sziszeki lépcső 5'8 m esése már mintegy 7-50—8'0 m magas duzzasztó állványokat kivánna, ami műszakilag ugyan megoldható, de úgy a szükséges gyors kezelés, mint költség szempontjából lehetőleg kerülendő. 4. A magas vízszínig a böge felső részére való tekintettel az év nagy részében kellene duzzasztani úgy, hogy a sziszeki rakodóhoz való szabad hajózás a jelenleginél sokkal rövidebb ideig tartana. Azért, ha már két duzzasztó szükséges, igyekeznünk kell a 2. lépcsőt úgy elhelyezni, hogy a felsorolt hátrányokat kikerüljük. Ezt elérjük, ha a 2. lépcsőt nem a petrinjai hídnál, hanem a lefelé következő legközelebbi magas fenékhátnál, a 14 km körül helyezzük el, amivel azután a patak hirtelen lerakodásai bőven átduzzaszthatók, a 7-3 m esés arányosabban elosztható és az építmények alkalmasabb altalajra építhetők. A lerakodások ezen műnek lefektetett részeire alig lesznek hátrányosak, mert a felette fekvő mederben mély, lerakodásra alkalmas szakasz van és ha a duzzasztó nyilásának megállapításánál figyelemmel vagyunk arra, hogv a duzzasztónál a sebesség a jelenlegihez képest ne csökkenjen, hanem inkább valamivel nagyobbodjék. Ezekhez képest tehát az első duzzasztómű a Kulpa torkolatánál, a második pedig a drencinai gázlón a 14 km körül helyezendő el, amiből kifolyólag a gázlók átduzzasztása czéljából az 1 böge vízszínét 93'CO-ben kellett megállapítani. így az első vízlépcső magassága a Száva vízállásához képest változik és kisvíznél 3'90 wi-re rúg, míg a második vízlépcső esése 3-40 m-re adódik. A Kulpatoroknál a vízlépcső helyének megválasztása különös megfontolást igényel. A hajózás követeli, hogy a terhelt hajó a Szávából a legkisebb vízállásnál is bejuthasson az első lépcső zsilipjébe, ami csak úgy lehetséges, ha a Kulpának a zsilip alatti szakasza kisvíznél is kellő merüléssel szabadon hajózható. Ennek kipuhatolása előtt tehát első sorban meg kell állapítani azt a helyet, melyen a helyszíni viszonyokból kifolyólag a lépcső elhelyezhető. A hosszszelvény, valamint a torkolati rétegterv szerint a Kulpa gázlói a a torkolatnál kezdődnek és így a duzzasztót ezen utolsó gázlón kellene elhelyezni. Azonban a duzzasztót a Száva és Kulpa árvizei által való megkerülhetés veszélyének kikerülése okából itt nem lehet elhelyezni, banem a legközelebbi állandó gázlóig kell felmennünk, ahol a partok magasabbak, a meder szelvény alakja egyenletesebb, a szélessége 50 m-rel kisebb, a fenék pedig magasabb úgy, hogy ezen hely a duzzasztógátnak létesítésére, fentartására és kezelésére nézve a legkedvezőbb. Miután az ezen hely alá eső, mintegy 1 km hosszú Kulpa-szakasz jelenleg a legkisebb víz alatti 2 m mélységre nem hajózható, a hajózást a Száváig egy rövidebb összekötő zsilipcsatornával kellene biztosítani, melynek legalsóbb részébe a zsilip volna helyezhető. A balparton vezető ilyen rövid csatornával azonban a czélt nem lehet biztosítani, mert a Száva igen változó és nem hajózható részébe torkolnék. A jobb-