Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

99 A normálisan 650 tonnás hajó 600 tonnás terheléssel 2 0 m mélyen merül, tehát •0'90-re való szabályozás után is még a legkisebb kisvíz felett 110, vagyis fixirozott TÍZ felett 10 m vizet igényel, aminek a srediókói mércén —15-j-lOO = 85 vízállás felelne meg, a szabályozatlan meder 163 szabad hajózási vízállásával szemben. A -|-85 vízállásnál kisebb vízállás 20 évi átlagban évenként 12-szer 202 napon át fordult elő. Félteherrel a hajó Г2 m-re merül, tehát fixirozott víz felett 20 cm magas vizet, vagyis —15-f-20 = -|-5 vízállást igényel. Ennél kisebb vízállás évenként átlag 34-szer 45 napon át áll elő. Tehát a szabályozással elérhető mélység mellett a teljes tehernek megfelelő vízállás évenként 202, a fél tehernek való pedig 45 napon át hiányoznék. Ilyen hajózás a vasutakat megelőző korszakban még nagyjában kielégíthette volna az igényeket, mert akkor a csatlakozó főfolyók sem voltak sokkal jobb állapotban. De ma, midőn a csatlakozó főfolyók a modern nagyhajózásnak megfelelően legkisebb víznél legalább 2 m merülésre szabályoztatnak úgy, hogy az 1000 tonnás hajók teljes teherrel való közlekedését is megengedik az év legnagyobb részében: ilyen hajózás egyáltalában nem felel meg, annál kevésbbé, mert a természetes fejlődési folyamat szerint a szállítási költségeknek leszállítása czéljából a hajók befogadóképessége, valamint a befogadóképességnek minél jobb kihasználása iránti igények állandóan nőnek annyira, hogy a mesterséges ;nagy hajózó útaknál is az 1000 tonnás hajókra való fejlesztést már az első létesítésnél sem szabad szem elől téveszteni. Ezek alapján tehát megállapítható, hogy a Kulpán a kitűzött czél, vagyis 2-0 m legkisebb merülés mederszabályozással nem biztosítható. II. Mederszabályozás és oldalcsatornák. Már említettük azt a javaslatot, amely a mederszabályozás mellett a Kulpa folyó zuhatagos szakaszait úgy, mint az a dunai Vaskapunál történt, hosszabb oldalcsatornákkal akarta megkerülni és ezekben az esés csökkentésével nagyobb mélységet biztosítani. Más javaslatok a magas partok miatt drága oldalcsatornák költségének leszállítása czéljából, mindegyik zuhatagnál egy bukógát beépítését tervezték és az ezt megkerülő rövidebb oldalcsatornát csegével látták el. Bár így a sellőknél 0'9 m-nél, .valamivel nagyobb hajózó mélység is biztosítható, ezen megoldásokat és költségüket felesleges most mérlegelni, mert a helyenként elérhető nagyobb mélység úgy sem lenne kihasználható, miután a a Petrinéicától Sziszekig, valamint a Károlyvárostól a Korana-torkolatig terjedő -szakaszon ezen nagyobb mélységek szabályozással egyáltalában nem érhetők el. III. Csatornázás és részben való szabályozás. Az előadott viszonyok között a Duna-Száva hajózó út folytatását képező Kulpán a legalább 2-0 m merülést megengedő nagy hajózó út csakis duzzasztással állítható elő. Legfeljebb az a kérdés merülhet fel, hogy nem lehetne-e a duzzasztók számát csökkenteni azáltal, hogy a Petrinőica torkolatától Pokupskóig, illetve a 2. sellőig terjedő, a szabad hajózásra már csekély esésénél fogva is aránylag legalkalmasabb szakaszt szabályozással javítjuk úgy, amint azt Wallandt 1882. évi tervében javasolta.