Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)
4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig
100 A tájékoztató számítások már közölt eredménye szerint ezen 50 kilométer hosszá szakaszon 33 helyen és legalább 13 kilométer hosszban kellene a legintenzívebb kisvízi szabályozást végrehajtani mintegy 2 millió korona költséggel,, amivel szemben legfeljebb csak Г60 m kisvízi hajózó mélység lenne elérhető, tehát az év egy részében a Dunáról és Száváról érkező teljes terhelésű hajók csak könnyítéssel mehetnének tovább. Ezzel szemben egy duzzasztómű nemcsak kevesebb beruházást és fentartást igényel és nemcsak a 2-0 m merülést biztosítja mindenkor feltétlenül, hanem mintegy 64.000 К költség árán a 2'5 m mélységig való fejlesztést is megengedi» Ennélfogva a Kulpának kárólyváros — sziszeki szakaszát a Duna-Száva nagy hajózó út követélményeihez mérten osakis duzzasztással lehet hajózhatóvá tenni. IV. Duzzasztás mozgógátakkal. A vízlépcsők helyeinek megállapításánál követett alapelvek. A Kulpának a torkolattól a károlyvárosi közúti hídig csatornázandó szakaszán a fixirozott kisvíz esése 13'42 m és a közúti hídnál előállítandó duzzasztott víz figyelembevételével a lépcsőkkel legyőzendő esés 14-30 m. Ezen esésnek az* egyes vízlépcsőkre való felosztásánál különböző szempontokat vettünk figyelembe. Első sorban a hajózás minél kevesebb lépcső létesítését igényli, hogy a zsilipeléssel járó időveszteségek lehető legkevesebbre rúgjanak. A beruházás, kezelés és fentartás költségének szempontja többnyire ugyanezt követeli. Ezenfelül figyelemmel kellett lennünk a partok magasságára, a vízjárásra, ai mellékfolyók betorkolásaira, a legrosszabb gázlókra, valamint a parti városok és a betorkolókban fennálló azon vízi művek érdekeire is, melyek a duzzasztás hatáskörébe esnek. A Kulpa partjai a kisvíz fölé átlag 5—6 m-ig érnek és ezen szempontból eléggé tág határok között szabad kezünk van. A vízjárás követeli, hogy a mozgógátaknak a hirtelen áradások folytán szükségessé váló hirtelen kinyitásából eredő árhullámok káros módon ne növeltessenek és hogy a vízlépcsők magassága olyan gátszerkezetet engedjen meg, mellyel a hirtelen áradások követelte gyors kinyitás eszközölhető. A Kulpa partjaínak magassága mellett a hirtelen kinyitásokból eredő árhullámok aggályt nem okoznak és így ez a lépcsők magasságát nem igen korlátozza. Ezt inkább tenné a gyors kezelés követelménye, amit azonban a minéi kevesebb lépcső szempontjának alárendelünk. Azért a Kulpánál úgy vélünk legczélszerűbben eljárni, hogy az esést minél kevesebb lépcsőre osztjuk fel és azután ezen lépcsömagasságokhoz a viz járást, valamint a többi követelményeket kielégít à gátszerkezetet m egállapítjuk. Az egyes bögék duzzasztott vízszinének megállapításánál a gázlókon kívül még nagyobb befolyással bír az, hogy a hajózó útat milyen szélességgel és milyen, mélységgel kell biztosítanunk. A hajózási út szélessége és mélysége. Az 1908. évi XLIX. t.-cz. indokolása szerint a csatornázandó folyók 20 m mélyen merülő hajókkal legyenek járhatók. Hogy a hajózás ezen mélységet kellően kihasználhassa, a hajók illetve a hajóvonatok biztos kitéréséhez szükséges szélességgel is kell bírnia. Hajózócsatornáknál, tehát csendes vízben és közvetlenül a hajútat szegélyező.
