Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

4-6. füzet - I. Sas Ede: A Kulpa folyó csatornázása Károlyvárostól a Száváig

97' 7. sz. kimutatás. Szabad hajózás tartama a Száva behatása alatt álló szakaszon. A szabad hajózási víznek, vagyis a sziszeki mérczén -+-148-nál magasabb vizállás beálltának ideje száma tartama 5 napösszesen évi összes évi átlag egyhuzamban é V e к nál hoszszabb időre összesen évi összes évi átlag max. min. átlag é V e к nál hoszszabb időre összesen átlag max. min. összes évi átlag max. min. átlag é V e к nál hoszszabb időre összesen átlag max. min. napokban 1893—1897 1898-1902 1903-1907 1908-1912 31 21 24 29 34 25 31 35 1296 1269 1226 1113 1893—1912 105 125 6-2 10 4 4904 245 200 1 39-3 Már maga ez a körülmény is mutatja, hogy a nagy hajózás tartamának szükséges meghosszabhitása a legintenzívebb mederszabályozást követeli, ami ismét a kisvíznek a megengedhető legnagyobb összeszorításával, tehát nagy költséggel jár. A hiányok nagyságáról tájékozást szerzendő, meghúztuk az átnézeti hosszszelvényben a fixirozott kisvíz alatti 20 m mély vonalat és lemértük azon szakaszok hosszát, ahol az legalább 20 m szélességben nincs meg. Eszerint ez hiányos a 0—630 és 22 23 közti 2286 km h. szakaszon 9 helyen 19 km hosszban « 22-23 « 7306 « 50-83 « « 33 13 « « « 7306 « 87-12 « 1406 « К 6 6 « « « 87-12 « 135-31 « 48-20 « « 17 15 « « tehát mintegy 136 « « 65 53 « « A korrigálandó hossz azonban, miután sok helyen 20 m széles út kisvíznél sem elegendő, 60 km-re tehető. • Az intenzív kisvízi szabályozás költsége, ha az elkerülhetetlen sziklarobbantás költségétől eltekintünk is és csak kőhányásokból álló párhuzamműveket, sarkantyúkat, fenékgátakat és kotrásokat feltételezünk, az itteni anyagárak mellett átlag legalább 160.000, összesen tehát mintegy 10 millió koronára becsülhető. Azonban ezen megfontolás csak elméleti értékű, mert az élő vízfolyás csak bizonyos — a víz járásától, emésztésétől és esésétől függő — kisvízi mélységig és szélességig szabályozható, amit külön vizsgálat tárgyává kell tennünk. A 3. kimutatásból látni, hogy a Kulpa-folyó egyes szakaszain a vízszín esése oly eltérő, hogy minden egyes szakaszt, sőt egyes részeit külön kell megvizsgálnunk azon szempontból, hogy kisvízi szabályozással milyen maximális hajózási mélység volna értbető. A normál szélességet a mi esetünkben nemcsak a folyó természete, hanem a nagyhajózás forgalmi igényei és biztonsága is befolyásolja. Ez utóbbi szem*