Vízügyi Közlemények, 1918 (8. évfolyam)

1-3. füzet - I. Weismahr József: Vízsebességméréseink hibái és csökkentésükre vagy kiküszöbölésükre szolgáló módszerek és eszközök

lr J y 1 A kötélgörbe általános egyenlete pedig: x= ^ j^. $ (P+ T)<ly — $ Tydy| У lTydy = -y, ap ábra integrál görbéje által, у határig bezárt területtel, a mely Ух mindenkor könnyen meghatározható. — Tehát x= J(P-|-2)y — zy.j E feladat különben egyszerű kötélpoligonszerkesztéssel is megoldható. Ha a derékszögű erőháromszög vízszintes befogója H= Sjj-f- P és S a vertikális befogó, akkor a kötélgörbe által lemetszett íc-ek, y léptékben közvetlenül lemérhetők és jj a tanga.-k is, mint а rögtön megállapíthatók. Ezek után módunkben áll az ingavonal bármely helyére beiktatott sebességmérő vitorlatengelyének a vízszintessel alkotott szögét meghatározni, mert ez megegyezik a görbe e pontjában vont érintőnek a függőlegessel alkotott és az előzmények szerint megállapítható a-szöggel. P De P, V

3 szerint változik, ezért 0-nek is vannak a függélyben V szerint о változó maximumjai és minimumjai. A gyakorlatban használatban levő műszereinknek rendszerint csak két tengelye van. Egy álló-Tm-műszertengely, a mely körül az egész sebességmérő-forog és egy fekvő-íVvitorlatengely, a melyet a vitorla forgat és a melynek forgássebességéből következtetünk a víz folyássebességére. A Tm-re normális ÏVtengelyt a vertikális kormánylapot a víznyomások vertikális síkjába állítja. • A sebességmérő bemérésénél a ÏVtengely párhuzamos a vontató pályával, tehát párhuzamos a víznyomás irányával. Ebben az állásban a vitorlatengely forgássebessége a legnagyobb. Ha a ív-tengely a víznyomás irányával a szöget alkot, akkor a növelésével а tengely forgássebessége rohamosan csökken. A legtöbb sebességmérőnk pl. « — 40° tengelyállásnál már nem forog. Ha egyszerűsítés kedvéért a víznyomás irányát mint térbeli 'egyenest egy vertikális és egy horizontális sík metszővonalaként képzeljük adottnak; akkor a ÎV-tengely az inga vonalrészét képező Tm-tengely körül ugyan beáll a nyomás vertikális síkjába, de a metszővonalhoz képest a szög alatt áll. Az ingára fűzött sebességmérő forgástengelye sohasem áll abban az állásban, mint a minőben bemérve lett, következésképen a valódinál mindig kisebb sebességek adódnak. E hiba számotevő-e ? Lehet-e csökkenteni vagy eliminálni ? A vitorlatengely ferde állásának hatása a íorgásegyenesre. Előbb tudnunk kell, hogy változatlan sebességnél a-val hogyan változik a ÏVtengely forgássebessége, illetőleg hogy a ÏVtengely a

0, . . . a„ állásából nyert és az időegységre vonatkoztatott n

0, щ, n

a fordulatszámoknak a bemérésből nyert sebességi grafikon szerint minő V

ao, V

ai • • • V

an értékek felelnek meg. A \J — V*o = О V — V

ai = A V

ai ; V — V

an — A V

an külömbségek a mérés hibái. Az x-k és V

a"k közti összefüggést két módon lehet megállapítani. 1. Vagy bemérjük a műszert a normális, azaz: a ÏVtengely a = 0 állásán kívül, a befutott pályára ferde állásaiban is a azon határáig, a melynél Tv már nem forog; vagy