Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

75 Rendszerint, lia a Körös vízvidékét elárasztja az esőzés, a Tisza vízgyűjtőjét is felkeresi az ; lia a hó az egyik vízgyűjtőn elolvad, a másikon sem marad érintetlen. A két folyó vízjárása között is megvan a szoros kapcsolat, ha a Körös árad. úgy csakhamar a Tisza vize is megmozdul. Vannak egyes kivételes esetek is: így a Körösök 1890 januári és 1898 áprilisi árhullámát követőleg a Tisza alig áradt fel, 1894. év november havában pedig a Tisza áradását megelőzőleg a Körösökön nem vonult le számbavehető árhullám. A Tisza vize rendszerint erősen felduzzasztja a Körösöket. A körösi árhullámok a Tisza nagy árhullámába beleolvadnak, beletemetkeznek úgyannyira, hogy régebben a csongrádi vízállásokban a körösi árhullámok levonulását nem is jelezte önálló tetőpont, hanem a vízállási görbe felszálló ágán egy-egy domborodás. Azonban nem csupán a Tisza duzzasztja vissza a Körösöket, hanem a Körösökön és ezzel egyidőben vagy ezt megelőzően a Maroson levonuló árhullámok felemelik a Tisza vizét és pedig nem csupán közvetlen a torkolatnál, hanem ez alatt és e fölött is. Csongrádnál, Szegednél és még Szolnoknál is az 1895-iki árvíz magassága az 1888-ik éviét meghaladta, jóllehet Tokajnál 1895. évben 57 cw-el alacsonyabban tetőzött az árhullám. (Ez alkalommal is meg kell azonban jegyeznünk, hogy 1888-ban sem a Körös, sem a Tisza árvizeinek lefolyása nem volt normális. mert mind a két folyón átszakadtak a gátak és az árvíz jelentékeny része a mentesített területet árasztotta el.) 1895-ben már az árvíz lefolyása csaknem normális volt, a Tiszán csak Csougrád felett és Szeged alatt voltak kisebb gátszakadások, ezeknek a vize azonban kisebb kiterjedésű zárt medenczéket töltött meg. A csongrádi 1895-iki vízállási grafikonon a tetőzést megelőző behorpadás a czibakházai gátszakadás következménye. A gyorsított levezetés következtében a csongrád-szegedi szakaszon a Maros és a Körösök hatása a Tisza vízjárására napról-napra erősbödik. Az áradás kezdetén a csongrádi vízállás nem is a Tisza szolnoki, hanem a Maros makói és a Körös gyomai vízállásai után igazodik, sőt kivételesen maga a tetőzés is nem a szolnoki, hanem a gyomai tetőzés után következik be. Ezt a kivételes esetet láttuk 1915 április havában, a midőn a Körösök és a Maros nagyobb árhullámai a Tisza kisebb árhullámával találkoztak. Csongrádon az árvíz április 20-án tetőzött 731 cm vízállásnál. Szolnokon pedig április 26-án 682 cm vízállásnál. Szolnokon április 20-26-ig még 28 cm-t áradt a víz, de Csongrádon a Maros és a Körös gyors apadása következtében nemcsak nem áradt a víz, hanem itt 18 c»i-t apadt. Ez azonban kivételes eset, mert rendszerint a Körösök nagyárvizei a Tisza hasonló erősségű árvizeivel találkozván, nem idéznek elő önálló tetőzést, hanem a csongrádi tetőzés bekövetkezését siettetik. Ugyanazon meteorologiai okokból illetőleg egyidejű lecsapódásból és hóolvadástói keletkező tiszai és körösi árhullámok Csongrádon nem találkozhatnak és rendszerint a Körös árhulláma 8 — 10 nappal megelőzi a Tisza áradását. A Tisza "és a Körösök nagyobb áradásai a torkolatnál teljes erősségükben 1888., 1889. és 1911. évben találkoztak. A Körösöknek második, harmadik árhulláma már taiálkozhatik a Tiszáéval, különösen, ha a második 8-10 nap múlva követi az elsőt. A legritkább eset, hogy a Tisza árhulláma megelőzi a Körösökét, mint 1896 ápr., 1902 márcz. 1913 ápr. havában, de akkor sem a Tisza, sem a Körös áradása nem volt erős.