Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

76 X. Kimutatás. A tiszai és a körösi árhullámok találkozása. A tetőzés bekövetkezett Év Csongrádon Gyomán Gyomán hó és nap vízállás hó és nap vízállás előbb később 1888 márezius 21 832 márezius 22 671 1 1889 április 19 729 április 21 . • 708 — 2 1890 február 3 390 január 27 689 7 — 1895 április 10 845 márezius 29 743 12 — 1895 április 16 867 április 6 784 10 — 1897 április 17 710 április *6 690 11 — 1898 április 20 . 591 április 8 716 12 — 1899 április 6 704 márezius 27 420 10 — 1901 márezius 31 689 márezius 16 60S 15 — 1907 április 22 755 márezius 24 558 29 — 1908 márezius 21 595 márezius 6 586 15 — 1909 április 8 613 márezius 9 586 30 — 1911 április 14 546 április 13 604 1 — 1912 április 23 725 április 14 590 9 1913 július 27 744 július 16 776 — — 1914 április 3 771 márezius 24 652 10 — 1915 április 4 678 márezius 28 808 11 — 1915 április 20 1 73

1 április 17 8!Ю 3 — , április 27 713 — 10 — ' A Körösök hordaléka. A szabályozás következtében megnövekedett a Körösök elragadó ereje és ma már a folyók durvább hordalékot mozgatnak és azt lejjebb viszik, mint azelőtt. A Sebes Körös kavics hordalékát szabályozás előtt Nagyvárad alatt rakta le, később lesodorta Köröstarjánig, ma pedig leviszi Körösszegig. A legdurvább hordalékot a Sebes Körösön találjuk. Szakáltól kezdve ez a hordalék legnagyobb részben homok és iszap. A Sebes Körösön a fokihídnál és Körösladány alatt is a mederből tiszta élesszemű homokot szednek ki. A homokzátonyok helyzete nem állandó. A hordalókos folyóknál minden nagyobb és tartósabb árvíz után változik a kisvíz meder alakja, különösen a fenék szine. Árvíz után egyik helyen kimosást, a másik helyen feltöltődést találunk. Hórdalékos folyóknál a folyó sodrának a kijelölt vonalon való. megtartása jóval nehezebb, mint tiszta vizű folyóknál.