Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

74 Szamos forrásvidéke 926-9 fon-re fekszik. Ha tehát a folyók forrásvidékére egyidőben hull le a csapadék, az abból összeverődött árvíz a rövidebb úton hamarabb lejut. a torkolathoz. Ehhez járul, hogy a Körösök délibb és nyiltabb fekvésű vízvidékén rendszerint előbb olvad el a hó, mint a Tisza forrásvidékén. A Tisza medre és tágas hullámtere is, - mint nagy űrtartalmú, természetes tározó medencze, — jelentősen késlelteti az árhullám levonulását. A felső Tiszáról egymásután elinduló árhullámok Szolnok felett már egy árhullámmá verődnek össze. A Körösökön az egyes árhullámok ma már a legritkább esetben olvadnak egybe, úgy 1913 július első felében a Körösökön fegymás után három árhullám vonult le. 18. ábra. Térbeli ábrázolás a Tisza és a Körös 1895. évi árhullámainak ^levonulásáról.