Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

68 ч На a két mércze között a távolság nem nagy, úgy az alsó vízmérczén ugyanannyi tetőzést és völgyelést találunk, mint a felsőn, csupán az egyes árhullámok kilengési magasságai az alsón kisebbek lesznek, mint a felsőn. Az árhullámok egybeolvadása annál teljesebb, minél távolabb fekszik a két mércze egymástól ;. a folyón lefelé haladva, a két árhullám közé eső völgyelések mind jobban megtelnek. Az első árhullám, a mely lefelé haladtában üres medret talál, bizonyos mértékig ellapul, de a második és a harmadik árhullámnál már ezt az ellapulást nem látjuk, sőt ezek tetőpontjai emelkednek. Ez a fokozatos emelkedés oly mértékű is lehet, hogy az esetben is, ha a felső mérczén az első árhullám tetőzése jóval nagyobb volt. az alsón a második, harmadik térhullám tetőzése meghaladhatja az elsőnek itten észlelt magasságát. Az összegeződés oly mértékű is lehet, hogy az alsó vízmércze vízállásaiban, a felsők önálló tetőzését csak kisebb domborulatok, völgyeléseit kisebb behorpadások jelzik és a tetőzés csakis az utolsó árhullám nyomában jelentkezik, vagyis az árhullámok teljesen egybe is olvadhatnak. A fentebbi rajzon láthatjuk, hogy az első árhullám lefelé haladtában ellapul: A

1a

1>B

1b

1>C

lc

l >Di d

x. A második árhullám előre sietése következtében a völgyelés lefelé emelkedik : Aj a

2 < Bo b

a < C

a c

a < D

a d

3. A második árhullám tetőpontja lassan emelkedik ; A

s a

8 = B

3 b

3 < C

3 c

s < D

s d

3. A második völgyelés emelkedik ; A

4 a

4 < B

4 b

4 < C

4 c

4 < D

4 d

4. A harmadik árhullám tetőpontja emelkedik : A

s a

5 < B

6 b

6 < C

6 c

6 < D

6 d

5. Végül A

s a

3 > A

5 a

5 ; de D

3 d

s < D

6 d

s-nél. Az emelkedés mértéke ugyanazon a folyón is esetenkint különböző lehet, illetőleg bizonyos határok között ingadozhatik. A Körösökön gyors egymásutánban levonuló árhullámoknál a völgyelés 15%—20%-al emelkedhetik, a következő tetőzés pedig a megelőző völgyelés magasságának 10°/

0—15%-ával lehet nagyobb, mint magános árhullám esetén. Mennél jobban kiürül két árhullám levonulása között a meder és a hullámtér, annál kisebb az összegeződés. Az árhullámok találkozásából eredő vízszinemelkedést teljesen elhárítani nem tudjuk, de ha gondoskodunk arról, hogy a mennyi víz felülről érkezik, kevés híjján ugyanannyi az alsó szakaszon duzzadás nélkül le is vonulhasson, úgy elősegítettük a meder és hullámtér gyorsabb kiürítését és az árhullámok összegeződésének káros következményeit jó részben leküzdöttük. A Körösökön, ha az egyes árhullámok gyorsan követték egymást, a vízszin 30—50 cm-rel meghaladta a magános árhullámok tetőző magasságát. Gyomára a vízgyűjtőterület legelső pontjáról is 4—5 nap alatt lejut a víz; itt a 7'00 m-t meghaladó vízállások nem tartanak 8 napnál hosszabb ideig. Gyomára a 4—5 napi időközzel elinduló árhullámok bizonyos mértékig összegeződhetnek, de ma már teljesen egybe nem olvadhatnak. A fentebbi fejtegetésekből is kitűnik, hogy a folyó alsó szakaszán a tetőző vízállás nem csupán a felső szakaszon levonuló egyes árhullámok nagyságától függ, hanem mindazon változásoktól, a melyek bizonyos időn belül a felső vízmérczén végbemennek. Az árhullámok találkozása, az áradások tartóssága nem-