Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

69 csak megnyújtja az alsó szakaszon az áradás idejét, de bizonyos mértékig a vízszint is felemelheti. Az árhullámok levonulási sorrendje. A Kettős Körösön és a Hármas Körösön egymagában egy folyó kivételes nagy áradása sem okoz árvizet, hanem csakis két-három folyó nagy áradásának összetalálkozása. A torkolati szakaszon pedig a vízállás a Tisza vízállásához igazodik. Ha a Tisza vízállása kicsinyhez esetben a Körös vize bukással folyik bele és lejjebb a Körös nagy árvize megfér a Tisza medrében. Ha a Tisza vízállása nagy, ez felduzzasztja a Körösök vizeit. A Tisza kis vizének vízszint sülyesztő hatása általában csak a torkolati (csongrád— szarvasi) szakaszra szorítkozik, a nagyvizének duzzasztása azonban nemcsak a Hármas Körösön érezhető, hanem felhat a Kettős Körösre, sőt a Sebes Körös és a Berettyó torkolati szakaszaira. Az árhullámok nagysága a Kettős és a Hármas Körösön attól is függ, hogy az egyes folyókon és a befogadón milyen sorrendben vonulnak le az áradások. A Körösök és a Berettyó vízgyűjtőjét egységesnek nem tekinthetjük. Ha az egyik folyó

#vízgyűjtőjét megöntözi az eső, rendszerint a másik is kap belőle, ha nem is ugyanazon mértékben ; de mindenik vízgyűjtőnek más a magassági fekvése, más az esése, más a talajösszetétele. Ha az eső egyidőben esik is le a földre, a vízválasztónál különböző irányban elsiető vízcsöppek többé nem találkoznak a torkolatnál, mert egyik előbb, a másik később ér le ide. Még legszorosabb az összefüggés a Fekete és a Fehér Körös vízgyűjtői között, nemcsak azért, mert ezek szomszédosak, de azért is, mert a két folyó völgyének esése között a különbség nem nagy. Legjobban elüt egymástól a Sebes Körös és a Berettyó vízgyűjtője; jóllehet ezek is szomszédosak. Az összes Körösök között a Sebes Körös a leggyorsabb, a Berettyó a legcsendesebb folyóvíz. A forrásvidékeken a Körösök kivétel nélkül torrens jellegűek, a Berettyó azonban már a szilágymegyei medenczében is lassú folyású. A Berettyónak csakis egy nagyobb patakja hegyi jellegű: a Feketeerdőből előtörő Bisztra. A Körösök között a leggyorsabban levonul az árhullám a Sebes Körösön, azután a Fekete Körösön és a Fehér Körösön ; a Berettyón azonban nemcsak utoljára, de rendszerint már megkésve érkezik le. A Sebes Körös árhulláma rendszerint 12—24 órával megelőzi a Fekete Körösét, azé 10—12 órával a Fehér Körösét, a Berettyó árhulláma azonban a Sebes Köröséhez mérten 36—48 órát késik. A Hármas Körösbe ezek szerint a leghamarabb lejut a Sebes Körös árvize, ez azonban itt úgyszólván csak a meder és a hullámtér előleges megtöltésére szolgál, a tetőzés rendszerint a Fekete Körösével egyesült Fehér Körös árhullámának levonulásakor következik be. Magának a Kettős Körösnek vízjárása nagyobbára a Fekete Körös vízjárásához igazodik. Békésen a vízszin már a Fekete Körös árhullámának levonulásakor megközelíti a legnagyobbat, illetőleg a tetőző vízállást, a Fehér Körös később érkező árhulláma már csak mérsékelten és rendszerint egyenletesen emeli a vízszint, de nagyobbára csak késlelteti a tetőzést és kinyújtja az áradást. A Körösök között a Fekete Köröst tekinthetjük a főfolyónak,

T nemcsak azért, mert ennek árvízhozama a legnagyobb, de azért is, mert áradásai rendszerint tartósak és erősek. A Fekete Körös árhulláma rendszerint megelőzi a P'ehér Körösét, még az