Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

2 elinduló vízcseppek miképen verődnek össze egy árhullámmá, az egyes árhullámok milyen sorrendben vonulnak-le? Ha a lefolyó víz mennyiségét gyakran nem is mérhetjük meg,- a vízállásokat minden időben leolvashatjuk, a folyó áradását és apadását figyelemmel kisérhetjük, sőt a felső szakasz vízállásaiból az alsó szakaszon előálló vízállásokat előre jelezhetjük. Az áradás és apadás a folyó vízhozományától függ, dè maga a vízállás a folyó egyes szakaszain az esés és a keresztszelvény nagysága szerint módosul. Az esés és a keresztszelvény változása kifejezésre jut a vízállásában, de a vízszinben az egymást követő mederváltozások bizonyos mértékig kiegyenlítődnek és itt a hirtelen törések helyett enyhébb átmenetet látunk. Még az esetben is, na rövidebb idő alatt a meder esése és keresztszelvénye, továbbá a töltések köze nem változik is, a csekély esésű folyóknál az egymásután levonuló árhullámok szintje nem párhuzamos egymással. A magánosan elinduló árhullámok az alsó szakaszra leérve igen sok esetben ellapúinak, az egymást követő árhullámok pedig az alsó szakaszon összegeződve jelentékeny magasságra emelkednek. A torkolati szakaszon a nagyvízszintjét a befogadó főfolyó határozza meg. Hosszabb idő alatt magát a folyó medrét sem tekinthetjük állandónak. A lefolyó víz hatással van a mederre, egy esetben a lefolyó víz a medret mélyíti és szélesíti, más esetben pedig feltölti. A töltések közé vett folyóknál pedig a nagyvíz a legtöbb esetben a hullámteret feliszapolja. így időről-időre változik a meder és hullámtér vízlevezető képessége. Szabályozatlan nagy esésű f.olyószakaszon igen sok esetben a meder helyzetét is változtatja és a völgyben ide-oda vándorol. Szabályozott folyószakaszokon a változást korlátok közé szorítják, de a folyó sodrát itt sem tekinthetjük állandónak. A folyó nemcsak a medrébe jutott vizet vezeti le, hanem helyenkint partjait szaggatja, a mederben levő hordalékot megragadja, lefele mozgatja, felaprózza és újból lerakja. A hordalék minémüsége a vízgyűjtőterület összetételétől függ, de a hordalék nagysága egyenes arányban áll a folyó elragadó erejével. A folyó élő szervezet, a melynek minden működését figyelembe kell vennünk, ha a szabályozásnál maradandó sikereket és megnyugtató eredményeket akarunk elérni. Ha a természeti törvények általános érvényességüek is, a közreható tényezők sokasága miatt a jelenségek annyira bonyolultak, hogy minden egyes folyó-rendszert külön-külön kell tanulmányoznunk. A csapadék eloszlása a Körösök és a Berettyó vízgyűjtő területén. A légkör, ahonnan a csapadék leesik, még sokkal mozgékonyabb, mint a víz. Az időjárás napról-napra változik, de a változásnak törvényeit nem ismerjük. Az eddig észlelt adatok alapján azonban már eddig is egyes szabályszerűségeket felismertek és több jelenség között a kapcsolatot megállapították. Ezek a szabályszerűségek a Körösök és a Berettyó vízgyűjtőjére is érvényesek. Igen sok esetben azonban, hogy tájékozódhassunk, el kell tekintenünk az egyes kivételes esetektől, az egyes adatokat összegeznünk kell, átlagos értékeket kell meghatároznunk, hogy a részletek, kisebb ingadozások, ne zavarják az áttekintést, hanem annál jobban kidomborodjék az általános jelleg és felismerhető legyen a törvényszerű összefüggés. A csapadék eloszlásánál az eltéréseket sok évi megfigyelésből számított