Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

54 Az alsó szakaszon végzett munkálatokkal, nemkülönben a középső és a felső szakaszon a kanyarulatok átvágásával az egész vonalon, de különösen a felső szakaszon megnövelték аъ esést és a felső szakaszon nemcsak a kisvízszintjét, de a nagy vízszintjét is leszállították. Ily körülmények között feltűnő, hogy a Berettyón Pocsajnál a kisvízszine nem sülyedt, sőt 1890. évtől 1911. évig 50 cm-t emelkedett. A kisvízszinének emelkedése azonban e szakaszon helyi okra vezethető vissza. A Berettyó-társulat 1887-ben a pocsaji híd felett és ez alatt levő átvágásokat kibővítette és lemélyítette annyira, hogy a következő 1888. évben, a mikor kisvízszinét állandóan megjelölték, a vízszin az 1885-ik évi kisvízszinéhez képest időlegesen 92 cm-t sülyedt. Az 1888-iki árvíz azonban megrongálta a pocsaji híd fölött 2'8 kilométer távolságban fennálló kismarjai malmot úgy annyira, hogy a község ezt a malmot nem állította helyre, hanem lassankint szétszedte és anyagát más czélokra felhasználta. A régi malomgátat, a mely a folyó medrén húzódott keresztül, az árvíz elsodorta, de magában a mederben még fenmaradt a természetes fenékgát, illetőleg lépcső, a melyen a víz erős bukással folyt keresztül. Ezt a lépcsőt a víz lassankint elkoptatta és pedig olyformán, hogy a kismarjai szakasz felett a meder évről-évre mélyült, ez alatt pedig bizonyos mértékig feltöltődött mindaddig, míg az esés ki nem egyenlítődött. Békésnél a kisvízszinének sülyedését^ mesterségesen is igyekeztek előmozdítani, a mennyiben a híd fölött és ez alatt rőzsefonásos párhuzamos művekkel összeszorították a kisvíz medrét. A partvédő művek között a meder mélyült, e fölött eső szakaszon azonban a mederben homok és iszap rakódott le és a kisvíz rendetlen folyású. Békés felett a dobozi hídtól a láposdombi őrházig ( 4.500 — 8.000 m-ig) az esés kilométerenkint 7'2 cm, áz őrháztól a békési hídig ( 8.000-13.700 »(-ig) « « « 281 cm, az alatt pedig a hosszúfoki zsilipig (13.700—21.900 wig) « « « 3 6 cm. A fentebbi távolsági adatok a hosszúfoki társulat gátszelvényezésére vonatkoznak.) Pocsajnál, a mint ezt a III-ik részben igazolom, az esés kiegyenlítődése illetőleg a kisvízszin emelkedése következtében a vízlefolyási viszonyok nem romlottak és a nagyvÍ7szinében emelkedés nem mutatható ki; Békésnél azonban, jóllehet a kisvíz szine sülyedt. az árvíz szintjében némi emelkedés észlelhető. Nattland János, a hosszúfoki társulat főmérnöke, a Békés felett észlelhető duzzasztást, a mely olykor a jég rendszeres levonulását is megakasztja és a mely a nagyvíznél sem simul el teljesen, a hullámtéri magaslatoknak és ezekhez csatlakozó régi jobbparti gátnak tulajdonítja, a mely gát a kisvízszin fölé 5-80 m-re emelkedik és így a víz szabad lefolyását elzárja. A nagyváradi szakaszon a Sebes Körösnek mind a kisvize, mind a nagyvize sülyedt. A mérczét a nagyváradi Szent László-térnek hídjánál állították fel enyhe hajlású kanyarnak homorú oldalán. Ezen az oldalon és részben szemben is függőleges partfalakat építettek. A régi 66 méter hosszú. 6 nyilású jármos híd helyébe 1892 okt.—1893 szept.-ig egy nyílású (55 m) hidat építettek. A Sebes Köröst torkolatától Nagyvárad határáig szabályozták és ennek hatása kiterjedt a városi szakaszra is. A mérczénél a függőleges partfal maga felé vonzotta a folyó sodrát és ez itt a homorú oldalon állandóan meg is maradt, úgy hogy a mélyülés ezen az oldalon (balpart) sokkal nagyobb, mint a szemközt lévőn, a hol a széleken