Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

kavicslerakódások és feliszapolások is láthatók. A mércze fölött, a czölöprácsra épült házak során, a czölöprács feje már több mint egy méterre esik a kisvízszine fölé. Majdnem mindenik mérczénél változott a helyzet és ennek következtében a vízállás vagy legalább is a vízs/inváltozások menete. Több mérczét át is helyeztek. A Berettyó folyó margittai vízmérczéje 1889—1900-ig nem is az eleven folyón, hanem annak egyik holt ágán volt, a melyet csak nagyobb áradáskor keresett fel a víz. Margitta alatt nagyobb (130 cm-t meghaladó) áradásnál az egész völgyet elöntötte a víz. A margitta-szilágysomlyói vasút építésével (1899. évbenI a völgyön keresztül erős töltést készítettek; a Berettyó medrén 350 m nyílású, az ártéren pedig több kisebb nyílású hidat építettek. A mérczét 1900. év július 17-én a vasúti hídra az élő Berettyó folyóra tették és azóta a kisvízállásokat is leolvassák. A két vízmércze vízállásai nem vágnak össze, mert a régi vízmércze 130—170 cm vízállásainál az új mérczén 160—200 cm vízállásokat olvasnak le, a különbség nem állandó, hanem változó. Áradás kezdetén a különbség 15—20 cm, tetőzés idején 20—30 cm, apadáskor 5—10 cm. Az új vízmérczén a vízszinváltozások élénkebbek, mint a régin. Berettyóújfalunál is változott a helyzet. A közúti híd alatt 1898-ban a folyó kanyarulatait átvágták, a hullámtéri magaslatokat 2'00 kilométer hosszúságban leásták. A vízmérczén, a melyet a hídon helyeztek el, a munkálatok elvégzése után mind a kis, mind a nagyvizek szine 20 cm-rel sülyedt. A kisvízszin sülyedése három okra vezethető vissza; úgymint: először a folyó vízhozományának csökkenésére, másodszor a meder mélyülésére és bővülésére. és végül a folyó esésének nagyobbodására. Ha a meteorologiai tényezők zavaró hatásait ki akarjuk küszöbölni, úg}- összehasonlítás alapjául azt a kisvízszint kell elfogadnunk, a melynél a legkisebb volt a folyó vízhozománya. A szabályozás előtti 1855-iki évi kisvízmennyisége a régi adatok szerint jóval nagyobb, mint az 1898. és 1904-ik évi kisvizeknek hozománya. A Hármas Körös 1855-ik évi kisvízmennyisége a régi ad itok szerint másodperezenkint 30 wi

s, a Kettős Körösön 15 m

3, a Fekete Körösön 11 m

3, a Sebes Körösön 6 m

3, a Berettyón 6'0 m

s. Valószínűleg ezek az adatok nem pontos mérések, hanem csak hozzávetőleges becsülések eredményei. Az is valószínű, hogy a még nedves cziklusba eső 1855. évben a nyárutolján a csapadék nagyobb volt, mint 1898. vagy 1904. évben. Az elmúlt 1898—1911. évi száraz cziklus nyárutóján, illetőleg ősz elején folyóink az 1855-iki kisvíznek egyharmadrészét sem szállították. A Körösök kisvíz hozományai: Hármas Körös Gyoma 1898 szept. 20. — 57 cm vízállásnál в-16 m' (Pósa Károly mérése V « ' « 1900 okt. 12. —77 л « 6 00 « (Viezián Ede « « « « 1904 aug. 28. —52 « « lit» « (Horémusz 1. « Kettős Körös Békés '1898 aug. 31. +12 « « 400 « (VVinkelhnffer A. « « « « 1900 okt. 11. — 4 « « 2-10 « (Viezián Ede я Fekete Körös Xagyzerénd 1898 szept. 2. — 1 « « ЗЧЮ « (Winkelhoffer A. « « « « 1900 okt. 8. — 12 « « 1-80 « (Viezián Ede « Fehér Körös Kisjenö 1898 szept. 1. -f- 6 « a 0'50 « (Winkelhoffer A. « « « « 1900 okt. 10. —12 « « 0-37 « (Viezián Ede « Seles Körös Körösszakái 1898 szept. 24. — 3 « « 3 42 « (Vízrajzi osztály « « « « 1900 aug. 31. — 6 « « • 5-60 « (Szász D. « « « « 1904 aug. 3. —37 « « 2 60 « (Berényi Zoltán. n Berettyó Berettyóújfalu 1898 szept. 7. — 12 « « 071 « (Winkelhoffer A. « « « 1900 okt. 11. —31 « « 0 40 « (Hilberth A. . « « « 1901 júl. 28.-22 « « 1-20 * (Berényi Zoltán «