Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
4-6. füzet - IX. Apró közlemények
358' egy földgátat (3. ábra), mely a felülről érkező vizekből legalább 140.000 m 3-1 tározhat a mintegy 7-4 hektár kiterjedésű előmedenczében. A földgát koronája 6 m szélea és magassága a völgy legmélyebb pontja felett 7 m. Rajta van a Dippoldiswaldéból Seifersdorfba vezető közút. Mind a két 1:2 hajlású gátrézsün a terméskőburkolat 30 cm erős. Árvíz ellen megvédi a földgátat a balparti 46 m. hosszú falazott csorduló, melynek küszöbe 25 m-el alacsonyabb, mint a földgát koronája. A csorduló küszöbe fölé emelkedő vizek a földgátba épitett átereszen keresztül beömlenek az alatta levő tározó medenczébe. Az eddigi tapasztalatok szerint az előmedencze vízállása legfeljebb 13 m-el volt magasabb mint a csordulójának küszöbe. Az előmedencze teljes kiürítése csak a tározó medencze kis vízállásakor történhet: 10 m átmérőjű csővezeték közvetítésével. 4 A tározó műtárgyak építését vállalat útján hajtották végre az 1909—1913. években. És 1913 deczember havában már megtelt a nagy medencze a tározott vízzel. Ez időponttól kezdve a Malter melletti ós ugyanabban az időben épült Klingenberg melletti tározó medenczék kedvezően hatottak a Weiszeritz kis- és árvizeinek alakulására. A kisvizek mpkénti tömege megnövekedett, az árvizeké pedig csökkent jelentős mértékben. A Malter melletti vízerőtelep összes költsége — beleértve a telkek megvál-' tását, a vasútvonalak és közutak áthelyezését is — 4,800.000 márka. Tekintetbe véve a tározható víz tömegét, megállapítható, hogy egy m 3 víz tározása mintegy 0'54 márkába került. (Zentralblatt der Bauverwaltung 1916 április 19. Pálffy Tihamér. 2. A városi csatornaszennyesvizek iszapjának értékesítése nitrogénműtrágya előállítására. Rideal S. dr. az angol hulladék értékesítő vállalatok vezetőinek szövetségében (Association of managers of Sewage Disposal Works) nem régiben igen érdekes előadás keretében ismertette Cavel (Páris) legújabb kísérletei eredményeit, amelyek a csatornaszennyesvíz iszapjainak jobb értékesítését vannak hivatva lehetővé tenni. Cavel a szárított csatornaiszapot 20% kokszszal elegyítve elgázosította és ilymódon 1 (/.iszapból m 881-7 olyan gázt kapott, amelynek m s-enként 3500 kai. volt a melegfejtőképessége, Párisban naponként 300 t száraz iszap volna termelhető: Rideal fejenként és naponként az emberi ürüléket 1% nitrogéntartaíom mellett átlag 90 gr-пак, a vizeletet pedig 0-6 e/ 0 nitrogénytartalommal átlag 1170 //r-nak számítja, eszerint számításai alapján egy 100.000 lakójú városban az ürülék évi mennyisége 3300 t volna. 33 t szervesen kötött nitrogéntartalommal, a vizelet mennyisége pedig 43.000 t összesen 258 t kötött nitrogénnel, tehát e mennyiséget Anglia csatornázott városaira átszámítva, évente 130.000 t kötött nitrogént lehetne előállítani, ha alkalmas módszerrel rendelkeznénk. Németországban a Haber-té\e eljárással a levegő nitrogénjének hasznosítása útján évente kereken 300.000 t ammónszulfátot termelnek ezidőszerint, amelyben 62.000 t nitrogén foglaltatik. Rideal szerint tehát e mennyiségnek kétszeresét lehetne az angol városi csatornaszennyesvizekből kitermelni, megjegyezvén, hogy a szennyesvizekben a nitrogén már ammónia alakjában készen, vagy szerves nitrogénvegyületekben kötve van jelen, míg a Haber-téle eljárás alkalmazása esetén a nitrogént a levegőből előbb mesterségesen le kell kötni. Két-