Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - IX. Apró közlemények

355' A völgyzárógát feletti vízgyűjtő terület kiterjedése 104 km

2. Normális duzzasztáskor a tározó medenczében 90 hektárnyi terület kerül víz alá. A medencze völgy zárógátja, a koronán mérve, 193 m hosszú és ívalakban épült 250 m-e s görbületi sugárral (4. ábra). A gát koronája mindenütt 55 m széles, maximális magassága a völgy legmélyebb pontja felett 34'5 m. Ugyanitt a gátfal alapszélessége 30-1 m (5. ábra). E három szögalakú gátprofil méretezésénél figyelembe vették a víznyomást, a falazat súlyát, a háttöltés földnyomását és a falhézagokban fellépő víz felnyomását. A működő erők eredője a falkeresztmetszet belső harmadában marad és feszültségei nem lépik át a terméskőfal igénybevételeire vonatkozóan megállapított határértékeket. A gátfalat különben mindenütt egészséges, tömör biotitgnájsz sziklára alapozták, mintegy 2 m mélyre beeresztvén az alapul szolgáló sziklába. Legalul a kivájt alapgödörbe 60 cm erős, sovány betont helyeztek el, és erre építették a gátfalat, a helyszínén termelt gnájsz terméskövekből 1 térfogatrész czement, 0 /5 térfogatrész trassz, 05 térfogatrész mész és 5 térfogatrész homokhabarcs felhasználásával. A vízfelőli oldalon a gátfalat 3 cm erős, háromízben preolittal • bevont vakolatréteggel látták el vízállóság szempontjából (5. ábra). E vízálló vakolatot két részletben erősítették fel 15—15 cm-es rétegekben. Az alsó réteg 1 térfogatrész czement, V» térfogatrósz trassz, 2 térfogatrész homokból, a felső pedig 1 térfogatrész czement, 0'5 térfogatrész trassz és 1 térfogatrész homokból állott. Erre támaszkodik az 1 térfogatrész czement, 1*5 térfogatrész trassz, 1 térfogatrész mész, 475 térfogatrész homok és 8 térfogat rész törtkő keverékéből készült betonköpeny, mely középen 70 cm erős. A köpenyre azután vízálló vakolatot erősítettek 1 térfogatrész czement, 0-5 térfogatrész trassz és 1 térfogatrész homokból, melyet háromszor bevontak preolittal. A vízállóság növelése czéljából, végül a gátfal lábát a völgyfenék felett 7 m magasságig 1 : 2 hajlású agyagtömeggel biztosították, melynek lejtőjét terméskőburkolat védi a csúszás ellen. Természetesen e gondos óvintézkedések daczára, a víz mégis behatol a falba. E szivárgó vizeket azután a gátfalba falazott 10 cm átmérőjű, likacsos, égetett agyag-csőhálózat fogja fel és átadja a hordalékleeresztő aknában elhelyezett 30 cm átm. gyűjtővezetéknek. A hordalékleeresztő akna a völgyzárógát közepe táján van, a völgy legmélyebb pontján. Keresztszelvénye 3'5 m széles és nyilttérmagassága 3'5 m. Ez az akna, a fentemlített szivárgó vizek gyűjtővezetékén kívül, befogad még két nagyobb, egyenként 110 cm átmérőjű csövet is (4.. 5. és 6. ábra). Az egyik a gépházba vezet és az üzemvizet adja, a másik pedig betorkol a mérőtartányba. Az utóbbi csövön át szabályozzák a tározott víz szintjét, szükség esetén pedig azon keresztül vezetik le a tározó medencze hordalékát is. Rendes körülmények között azonban zárva tartják. A csövek Siemens-Martin-féle folyt aczélból készültek, falvastagságuk 15 mm. Elhelyezésük előtt a csövek falait kivül-belül bevonták kétszeres aszfaltburkolattal. Az üzemvízvezető és hordalékleeresztő csövek két helyen, a vízfelől és a szabad oldalon, elzárhatók Bopp-Reuther-féle tolózárral. A zárószerkezeteket kézzel hajtott csörlők segélyével kezelik a gáttal kapcsolatos függélyes aknákban. Az egyik akna a vízfelől támaszkodik a gáthoz, a másik a szabad oldalon. Az előző" mélysége 31 m az utóbbié 475 m. Az aknák tetején egy-egy házikó van a csörlők