Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)
4-6. füzet - VIII. Maurer Gyula: A beton zsugorodása és annak hatása a beton és vasbeton építményekre
347' mélységre 584 helyen fölvágta, sőt ezek közül 268 helyen a vasbetétet is szabaddá tette, az azokon észlelhető rozsdásodás mérvét, hosszát fölvette, és osztályokba sorolta. Vizsgálatainak eredményét teljes részletességgel a «Zeitschrift für Bauwesen» 1916. évi 1—3. füzeteiben közölte. Ugyanott megtaláljuk — a csupán felszíni hasadásokat figyelmen kívül hagyva, — az összes felkutatott repedések rajzát is. A megvizsgált beton műtárgyak többje a vasúti lokomotivok füstje és különböző gyárak legkörének is ki volt téve. Ezeknél a repedések mentén előállott rozsdásodás fokozott mérvű volt. Ezért az építményeket a légkör ártalmassága szerint légköri csoportokba is sorozta. Az építmények életkora 5—12 év között volt. Perkuhn vizsgálatainak eredménye a következő: I. Repedések. Bár a repedések legnagyobb része még a felületeknek kefével való megtisztítása után sem volt látható, a szorgosabb vizsgálat azt mutatta, hogy az összes felületek el vannak borítva repedésekkel. Minél régibb az építmény, annál több a repedés. Egyes műtárgyaknál a repedések egymástól való távola 20—25 cm, más helyütt azonban a hosszabb repedések egymástól való távola 0-5—14) m, de ilyenkor a főbb hasadások között mindig vannak apróbbak. A repedések sűrűsége a hidak rendeltetésére való különbség nélkül a hidak ugyanazon kora mellett meglehetősen egyforma. A repedések szélessége 01 és l'O mm között változott, leggyakrabban azonban 01 és 03 mm között maradt. Középszélességnek mintegy 0'23 mm-t lehet tekinteni. A hasadások keletkezésének megakadályozása czéljából gyakran megkövetelik, hogy bár a húzóigénybevételek viselésére első sorban a vasbetét szolgál, a beton legnagyobb húzó feszültsége is mindenkor kiszámíttassák ; s annak 24—25 kg/cm 1-nél nagyobbnak nem szabad lennie. Perkuhnék kiszámították az összes építmények különböző alkatrészeinek betonjában a tényleg előfordult terhelések következtében fellépett húzó feszültségeket. Ezek értékét igen különbözőknek, 3"7—301 kg/cm 2 között változóknak találták. S ennek ellenére a repedések sűrűsége az összes építményeknél közel liasonló, és nem igazodik a betonban fellépő húzó igénybevételek nagyságához. Perkuhn ebből azt következteti, hogy a terhelések okozta húzó feszültségeken kívül más ok működött közre abban, hogy a beton megrepedt. S e^t az okot a beton zsugorodása következtében fellépett feszültségekben leli meg. Perkulin kísérleteiről írva Labes még mindig igen nagy fontosságot tulajdonít annak (Zentralblatt der Bauverwaltung 1917. évf. 97. old.), hogy a betonnak a terhelések alapján számított húzó igénybevétele kiszámítiassék, de azonkívül. — hogy a repedések keletkezését megakadályozzák, — a zsugorodás okozta feszültségeket is teljes mertékben figyelembe kívánja vétetni. II. Rozsdásodás. A vasbetéteket 268 helyen vizsgálták meg. Ahol a repedés vasbetétet talált, ott általában rozsdásodás képződött. Rozsdásodást minden megvizsgált építménynél találtak. A rozsdásodás kétségtelenül a hasadásnál keletkezett és onnan terjedt két oldalt. Minél idősebb és minél kedvezőtlenebb légkörben volt az építmény, annál előrehaladottabb volt a
