Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - VIII. Maurer Gyula: A beton zsugorodása és annak hatása a beton és vasbeton építményekre

348' rozsdásodás mérve. A légkör minőségének befolyása úgylátszik igen nagy volt, nagyobb, mint a kor befolyása. A rozsdásodás mérve azonkívül nőtt és fokozódott a hasadás szélessége és a vasbetéteknek a felszínhez való közelsége arányában. Ez ismét arra int, hogy a vasbetéteket ne helyezzük közel a beton felszínéhez. A rozsdásodás mérvére vonatkozó vizsgálatok eredményeit a következőkben foglalhatjuk össze: a) bár a megvizsgált építmények nagy része csak .4

1/»—5 éves volt, minden építménynél észleltek rozsdásodást s még a legkedvezőbb légkörben levő műnél is csak csekély számú az olyan hely, illetve hasadás, ahol a hasadás mentén egyúttal rozsdásodást is ne találtak volna; b) a kedvező légkörben levő, 4

x/a—5 éves műtárgyaknál a vas rozsdásodása még nem volt olyan mérvű, hogy a rozsdásodás folytán a vasnál méretnövekedést és a vasnak a rozsdától való megtisztítása után méretcsökkenést észlelni, illetve megmérni lehetett volna. 12 éves ily építménynél azonban ez a méretváltozás sok helyütt már mérhető volt; c) a bánya és kohóművek kedvezőtlen légkörében épült műveknél a vasnak rozsdásodás okozta méretváltozását már 4

172 ev eltelte után is igen sok helyen mérni lehetett. Ahol pedig a vasbetétnek a rozsdásodás következtében előállott vastagodása számottevő volt, ott a beton levelesen lepattogzott. Perkuhnnak eme vizsgálatai és az azokból vont következtetései sok felszólalásra adtak alkalmat. Gary tanár a repedések.nagy részét nem a zsugorodásnak, hanem a hiányos kivitelnek, többek között annak tulajdonítja, hogy a zsaluzás nem volt elég szilárd, korán távolíttatott el, továbbá, hogy a betont nem tartották elég hosszú ideig nedvesen. Ő ugyanis azt tartja, hogy a kellő időig tartó nedvesítés a zsugorodást nagy mértékben csökkenti, esetleg egészen elhárítja. Az eddigi kísérletek azonban ennek ellentmondanak, inkább azt látszanak bizonyítani, hogy a szokásosnál továbbtartó nedvesítés is csak elodázza, késlelteti a zsugorodást; sőt még azt sem tudjuk, .hogy ez a késleltetés sokkal nagyobb-e, mint az az idő, amely arra szükséges, hogy a beton az eredeti méretét visszanyerje. Különben is, ha a kivitelnél a zsaluzás, nedvesítés, stb.-nél mindenben Gary szellemében kivánunk eljárni, a vasbeton építkezések költségességük folytán mihamar megcsappannának. • A repedések legtöbbjének keletkezését a hibás kivitelre igyekszik hárítani Emperger is. (Beton u. Eisen 1917. évf. I. füzet.) Sőt ő a hasadások rajzaiból azt véli meglátni, hogy a betonépítmények időjárásnak kitett, védetlen felületein mindenütt sok a repedés, ellenben a védett felületeken kevés van, vagy egészen hiányzik. Az ábráknak figyelmes vizsgálata azonban mindenkit meggyőzhet arról, hogy Empergernek ez a megállapítása nem helyes, legalább is erőszakolt. Az sem valószínű, amit ugyanő állít, hogy a művek jórésze valószínűleg oly kavicscsal készült, amelynek anyaga a légköri behatásokkal szemben kevésbbé ellentálló. Abban azonban igaza van Empergernek, hogy a hamis jelszavak a vasbeton építkezésekre nézve is ártalmasak. Ilyen hamis jelszó az, hogy a beton minden légköri behatással szemben teljesen ellentálló, valamint az is, hogy a vasbeton építmények örökéletüek, amelyeket fenntartani sem kell.