Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - VIII. Maurer Gyula: A beton zsugorodása és annak hatása a beton és vasbeton építményekre

344' Az elkészülésük után bizonyos ideig nedvesen tartott betontestek, ha szárazra kerülnek, fokozatosan fölszabadítják a fizikailag lekötött víz egy részét, amely elpárolog s ennek következtében a betonnak, illetve a czementnek térfogata fokozatosan kisebbedik, zsugorodik. Egy nagyobb betonépítmény pl. partfal, burkolati lap, nem lévén képes a beton zsugorodásának megfelelően összehúzódni vagy megrövidülni, megreped. De repedések keletkezhetnek egy szabadon terjeszkedő pl. felfüggesztett nagyobb betontesten is, ha hirtelen teszszük ki nedvesen való eltartás után a száraz levegőre. A víz felszabadulása és elpárolgása, s ezzel együtt a beton zsugorodása kívülről befelé történik, s ezért relativ feszültségek keletkezhetnek a belső és külső rétegek között, amelyek következtében utóbbiakban repedések állanak elő. Miután a beton és a habarcs zsugorodása a czement zsugorodása folytán áll elő, a több czementet tartalmazó beton és habarcs is nagyobb térfogatváltozást szenved a soványabbnál. Ezért van a betontest felületén alkalmazott habarcsrétegben is mindig több repedés, mint a betonban magában. Mindez azonban bármily természetesnek látszik, csak néhány év óta közismert, és az erre vonatkozó ismereteink, az e jelenség felkutatására végzett kísérletek még mindig igen hiányosak. Sőt a vasbetonnal főleg üzletszerűen foglalkozók egy része e kérdés taglalását látható ellenszenvvel kiséri. A betont és alkalmazását tárgyaló legkiválóbb magyar könyvünk az osztóhézagok alkalmazását is még csak két okból tartja szükségesnek : a) a hőmérsékleti változásokból származó repedések lehető megakadályozása — és b) e különböző jellegű, súlyú részek egymástól független üllepedhetése czéljából. Igaz, hogy ez a könyv főképen vízépítményekkel foglalkozik s mint látni fogjuk, vízi építkezéseknél a beton zsugorodásának nincs oly jelentősége, mint másnemű építményeknél. Ma már tudjuk azonban, hogy az osztóhézagok szükségének általában véve egyik fő oka a beton zsugorodása, amely sokkal nagyobb összehúzódást ekozhat, mint a hőmérséklet változása. A beton zsugorodása megmagyarázza, miért van az, hogy míg a régi téglafalaknál, hacsak a kérdéses építmény nem szélsőséges hőmérsékletnél készült, az osztóhózagok elmaradása különös következményekkel nem járt, és épen azért ott ilyenek ritkán s csakis a várható üllepedések különbözőségére való tekintettel készültek — addig nagyobb betonépítményeknél az osztóhózagok alkalmazása sohasem hagyható el. A beton térfogatváltozására kísérleti adatok alapján, a franczia vasbeton bizottság hívta föl a figyelmet közleményeiben 1907-ben. (Commission du ciment armé. Expériences, rapports etc. relatives à l'emploi du beton armé.) E bizottság kísérletekkel megállapította, hogy a befon, ha elkészülte után kellő ideig nedvesen tartották is, szárazra téve összehúzódik, vagyis zsugorodik, míg ellenben vízbe helyezve dagad, vagyis térfogatát növeli. Dr. Mörsch az ő nagyértékű könyvének «Der Eisenbetonbau»-пак 1908. évi kiadásában még csupán felhívja a figyelmet erre a jelenségre, míg 1912. évi kiadásában a 87. oldalon már kiszámítja, hogy a beton zsugorodása következtében a vasbeton-szerkezetek vasbetéteiben micsoda feszültségek léphetnek