Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - III. Surányi János: Arad sz. kir. város szennyvízszűrőtelepének 13 évi (1901-1913) gazdasági üzemstatisztikája

316' telepen, ahol ezek a körülmények az aradiéval nem egyeznek vagy azzal homlokegyenest ellenkeznek, olyan növények vagy kulturák is felvehetők a jövedelmező üzem kereteibe, amelyeknek érvényesülését a szennyvízszűrő telepeken nem alapvető és lényegbevágó okok, hanem mellékkörülmények befolyásolják. Nem azért terjeszkedtem ki tehát megelőző leírásaim folyamán az egyes termelések sikerének vagy sikertelenségének részletes megvilágítására és megokolására, hogy ezáltal általános érvényű szabályokat állapítsak meg, hanem csak azt czéloztam, hogy krónikái hűséggel írjam le és foglaljam össze ebben az egyedül álló hazai üzemben 13 év alatt szerzett tapasztalatokat, a szakemberre biz va a továbbiakban azt, hogy ezeket a tapasztalatokat adott alkalomkor és az adott körülményeknek megfelelő módosítással érvényesítse és felhasználja. * A termelés és a szűrés nehézségeivel kapcsolatban, illetőleg ezek magyarázatára gyakran volt szó arról, hogy az aradi szennyvízszűrő telep talaja túlkötött, hideg, jóformán mészmentes agyag, mely a vizet csak igen lassan ereszti át, nagyon nehezen szárad és jó szántást alig ad. Szűrőképessége pedig évről évre hanyatlik, mert a talaj egyre kötöttebb lesz nagyrészt azáltal, hogy a szennyvízben sok a só, amelynek jó része a talajban visszamaradva annak fizikai tulajdonságait hasonlóvá teszi a szikes talajokéhoz. Közelfekvő volt tehát az a gondolat, hogy meszezéssel kiséreltessék meg a talaj fizikai tulajdonságainak megjavítása. A telepen beállított meszezési kísérleteket 1904. év őszén kezdették meg és 1909-ig folytatták. A mész részint czukorgyári mésziszap, részint és túlnyomóan égetett mész alakjában adatott. Az elsőből egy kat. holdra 2 waggon mésziszap került (1904), a melyet csak a szállítási költségek terheltek (a mezőhegyesi czukorgyár ingyen engedte át a mésziszapot), s így egy kat. hold megtrágyázása 36 K-ba került, 50% szénsavas mésztartalom mellett 1 q, szénsavas mész alkalmazása pedig 84 fillérbe. A mésziszap szénsavas mesze a talaj fizikai tulajdonságait szembetűnő módon megváltoztatta: noha télen át sok vizet kaptak a megtrágyázott táblák, gyorsan szikkadtak fel, kifogástalan, rögmentes, porhanyó munkát adtak (igen feltűnő jelenség az aradi telepen!) és évekig lazábbak is maradtak. 1 q. égetett mész alkalmazása 4 év (1906 — 1909) átlagában 4-74 K-ba kerülvén, az égetett mészszel való trágyázás nagyobb költséget rótt a telepre. Annak megállapítására, hogy melyik az a legkisebb mennyiség, amelynek alkalmazásától a szennyvíztelepen sikert várhatunk, rendszeres és több évre kiterjedő kísérletek végeztettek \ amelyeknek eredményéül az a tapasztalás volt nyerhető, hogy legalább 30 q. égetett meszet kell adni egy kat. holdra, hogy a nehezen megmunkálható talajon érezhető legyen a hatás. 1907-ben már 4 5, 1908-ban 7, 1909-ben pedig 6 kat. hold kapott mésztrágyát és pedig nagyon észrevehető eredménynyel. Különösen szépen mutatkozott a meszezós hatása a répa kapálásánál, mert lehetővé tette az omlós, rögmentes munkát, ami egyébként a telepen nem, vagy alig volt elérhető. * » A telepen űzött mezőgazdasági termelés leírását kiegészíti egy, a telep egész területének nyári (a tenyészidő alatti) kihasználását szemléltető kimutatás» L. Kisérletttgyi Közlemények X., XI., XII. és XIII. kötetek.