Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - III. Surányi János: Arad sz. kir. város szennyvízszűrőtelepének 13 évi (1901-1913) gazdasági üzemstatisztikája

289' solható; másfelől minden, a gyakorlat által még úgy megedzett érzék mellett is könnyen megtörténhetik, hogy a még figyelmen kívül hagyott, aggodalmasnak semmikép sem látszó jelenség, holnapra oly veszélyes tünetté fajul, hogy a védelem csak fokozatos költséggel, nagyobb nehézségek között sikerülhet. Nem is vitatható továbbá, hogy rendkívül nagy előnyt jelent az, ha a szélcsendes napok felhasználásával a töltés összes gyengének látszó pontjai már kellő biztosítást nyerhettek akkorra, mire a vihar jön. Ez esetben ugyanis osztatlan erővel és figyelemmel védekezhetünk a hullámverések ellen és nem zavarnak bennünket a különben oly gyakori Hiob-birek. Végül soraim befejezéseül nem hangsúlyozhatom eléggé, hogy a siker egyik biztosítékának és a gazdaságos védelem elengedhetlen követelményének tekintem azt, hogy az árvédelem ideje korán vegye kezdetét. Arad szab. kir. város szenny vízszűrő telepének 13 évi (1901—1913.) gazdasági üzemstatisztikája. Irta : Surányi János. Arad szab. kir. városának szennyvízszűrő telepe a városból Shone rendszerű csatornázással kikerülő házi szennyvíz elhelyezésére és megszűrésére szolgál. A Shone-féle csatornázás tudvalevően elkülönítőrendszerü, mely eltérően az úsztató rendszerűtől, külön gyűjti és vezeti el az utczai és külön az emberi ürülékkel kevert házi szennyvizeket. Az 1896. évben 12 kat. hold nagyságúra kiépített és 1901-ben már 27 kat. holdra kibővített telepet az utóbbi évben az aradi m. kir. kultúrmérnöki hivatal révén a m. kir. földmívelésügyi minisztérium állami kezelés alá vette azon czélzattal, hogy e hazánkban akkor még egyedül álló, úgy technikai, mint gazdasági szempontból egyaránt érdekes berendezés beható és szakszerű tanulmány tárgyává tétessék, hogy az itt nyert tapasztalatok a hazánkban még létesítendő ilynemű berendezéseknél gyakorlatilag értékesíttessenek és hazai adatok hiányában e téren ne legyünk teljesen a külföld hasonló intézményeinél nyert tapasztalatokra utalva. A kultúrmérnöki munkálatokkal kapcsolatban lépten-nyomon felmerülő növénytermelési kérdések tanulmányozását az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás munkakörébe utalták, illetőleg annak alföldi Aradon székelő kirendeltségére bízták. Ez irányú működéséről az állomás ismételten a Kisérletügyi Közlemények hasábjain számolt be részletesen

1; ott közölte az évről-évre elért eredményeket, a szennyvíz és drainvizek minőségi adatait, megvilágítván az egész kérdést technikai, hygienikus és gazdasági szempontokból, ezek kapcsán lépten-nyomon összehasonlítva a helyi viszonyokat a külföldiekkel. Jelen ismertetésnek nem lehet az a czólja, hogy az említett folyóirat hasábjain megjelent 10 közleményben foglaltak ismétlésébe bocsátkozzék, hanem csak az, hogy áttekinthető és összefoglaló képét adja azoknak a növénytermesztési és üzemi- eredményeknek, amelyek a elep első 13 évi kezelése folyamán elérettek egészen az 1914. évig, amikor a telepnek újabb jelentékeny kibővítésével kapcsolatban annak üzemében is lényegesebb változások állottak be. » • L. Kisérletügyi Közlemények V., VI., VII., VIIL, IX., X., XI., XII., XIII. ós XV. köteteit.