Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - II. Hajagos Imre: Árvédelmi tapasztalatok

A völgyeletet a repczetáblának a pályához csatlakozó, 2-0 m szélességben lekaszált sávján 05 m fenékszélességű, két nyúlgát közé fogott árokkal néhány óra alatt átkötöttem. Az eredményben nagyon bizakodni nem mertem, mert a talaj olyannyira át van ázva, hogy a nyúlgátakat is csak úgy létesíthettem, hogy az árokból kiemelt sarat a lekaszált repczével befont karózás közé hányattam. Jóllehet a Tisza még áradásban volt, másnap délután nemcsak a versenylovak futhattak a már meg is szikkadt pályán, hanem a töltés és szorító árok közt fekvő repczetábláról is eltűnt a víz. Miután az itt szereplő vízmozgások törvényei nagyon kevéssé ismeretesek, illetőleg kellő pontossággal megállapítottaknak nem tekinthetők, talán nem felesleges, ha a fakadóvizek elleni védekező eljárásokkal kapcsolatosan legtöbbször szembetűnően mutatkozó kedvező hatásoknak magyarázatát adni megkísérlem. Képzeljünk a folyó medre helyett egy függélyes falú medenczét, melybe a víz-át-nem-bocsájtó rétegen nyugvó és eléggé kötött fedőréteggel takart talajvizet hordó vezetőréteg torkollik. (L. az 5. sz. ábrát.) A medencze kisvizénél a talajvíz szintjét az I. >vonal jelzi. Ha a medencze vize az árvíz színét eléri, akkor a talaj vízszin az a vonal lesz, mely a fedőréteget a vezető rétegtől elválasztja. Ha azonban a medencze falától kezdve az ártér felé észlelő-kutakat létesítünk, akkor azoknak — a kis vízállásnál az I. vonal által meghatározott — vízszíne árvíznél a medenczéhez közeledve mind jobban emelkedik. A medenczétől távolodva azonban elérjük azt az A pontot, hol a kút vízszíne az eredeti maradt, vagyis hol az árvíz H nyomását a létrejött súrlódások már teljesen felemésztették. A H vízoszlopnak megfelelő nyomási görbét tehát a H-vel jelölt szaggatott vonallal ábrázolhatjuk. A vezető réteg felső határa és ezen nyomási görbe közé eső terület magát a nyomatéki ábrát jelenti, melynek minden egyes metszéke megadja azt a p nyomást, melylyel a talajvíz a fedőréteg illető pontján, felhatolni törekszik. Ha azonban a fedőréteget valamely В ponton egy árokkal átvágjuk, akkor a nyomási görbe megváltozik, mert az árokban feltörő víz dynamikai hatásának megfelelő nyomás а II. vonal által képviselt statikai nyomásra csökkentőleg hat; még pedig tapasztalati eredmények szerint: nagy mértékben, mert a bekövetkezett nyomásveszteség nemcsak a feltörő víz sebességétől, hanem attól a munkamennyiségtől is függ, melyet a fakadóvíz feltörése közben végzett.