Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - II. Hajagos Imre: Árvédelmi tapasztalatok

279' Az esés nélküli szívókat egymástól 4—5 m távolságra elhelyezett, a szívókkal azonos módon készített és azokra merőleges kifolyócsatornákkal megnyitjuk, úgy azonban, hogy az összegyűjtött víz ne a kifolyó csatorna fenekén, hanem duzzasztás után egy előre készített túlfogón távozhassék. Ha a töltésszivárgás nagyobb szélességű, akkor a szívókat két vagy több sorban fektetjük úgy, hogy a szívóknak távolsága egymástól circa 10 m legyen. 3. ábra. A 3—4 m-e s közökkel megszakított szívókat egymással összekötjük. Az általános elrendezést a 3. ábra vázlatosan mutatja. A kellőkép működő szűrő hatása abban nyilvánul, hogy a kezdetben netán • zavaros kifolyások megtisztulnak és rövid idő alatt észrevehetően meggyengülne к Maga a töltés pedig felülről lefelé gyorsan szikkad. A kedvező hatást azonban csak úgy érhetjük el, ha a szívókat kellőkép lemélyítjük. Szükségesnek vélem ezt hangsúlyozni, mert egyrészt természetesnek látom, hogy az eljárásban kevésbbé gyakorlott védekező a rézsű mélyebb beásásától lehetően tartózkodik, másrészt, ha a 2. ábrán V-vel jelölt vezető kavics vagy téglaréteg nem az épen maradt, csskis nevessé vált földrétegre helyeztetik, hanem a már sárossá vált töltéstestbe lesz benyomkodva: a szivárgások vize kellő vezetést nem talál. Abból, hogy a szűrőkön át lefolyó víz mennyisége, a töltés mentett oldali rézsűjének teljes kiszáradása mellett mindegyre csökken és előbb-utóbb teljesen megszűnik, még ha a külvíz nyomása növekedik is: azt kell következtetnünk hogy a szűrők jotékony hatása közvetlen módon is érvényesül, még pedig olykép, hogy a töltéstest repedéseinek, hézagainak víz felőli torkolatai a külvíz hordaléka által beiszapoltatnak. Kétségtelen ugyanis, hogy a szűrők által létesített közel egyensúlyi állapot mellett a beáramló víz sebességcsökkenése mindjárt a víz felőli rézsű nyílásainál lesz a legnagyobb és így a hórdaléklerakódásnak is ott kell első sorban bekövetkeznie. így tehát az iszapos állapotban behatolt víz a szűrők által okozott ellennyomás folytán annyira meglassul, hogy iszapját mindjárt kezdetben teljesen elveszti. Igazolja ezt a körülmény, hqgy ha árvíz után a szűrőket kibontjuk, azok anyagánál iszaplerakódásnak nyomait alig találjuk. Miután a szűrők helyes készítésé aránylag kevés munkaerőt, de annál több gondosságot követel, arra kell törekednünk, hogy mindjárt a védelem kezdetén 5—6 emberből álló, jól begyakorolt munkáscsapatokat szervezzünk, melyek egyegy szerkocsin mindenüvé gyorsan eljuthatnak. Néha oly társulatoknál, hol a szűrőkkel való védekezés még nincs bevezetve, esetleg nagyon nehéz rövid idő alatt megfelelő szűrőanyagot beszerezni, ép ezért jelzem, hogy szükségből és kisegítésképen zsuppszalmából vagy vékony szálas főzrőzsóből kötött kolbászokkal is védekezhetünk. A szalma- vagy rőzsekolbászokból készült szívókat és kifolyókat azután keskeny deszkákkal letakarva az árkok hosszába fektetett földeszsákokkal terheljük le, hogy az árkok oldalainak beftmlá19»