Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - II. Hajagos Imre: Árvédelmi tapasztalatok

272' eltérnek, de ez eltérések mind ama nagyon nagy külömbségre vezethetők vissza, mely a felületi vízfolyások és a föld alatti vizek sebességei között van. Ismeretes, hogy a talajvíz csekély sebessége folytán a befogadó folyó felé rendszerint nagy esés jön létre és így már a folyó közelében a folyó kis vízállásaihoz mérten a mozgó talajvizet elég nagy magasságban találjuk. Ha a folyó megárad, akkor a talajvíz a kitorkolásánál emelkedni kezd, de ez emelkedés a talajvíz csekély mozgási sebességéhez képest csak lassan terjed a távolabbi szakaszokra és pedig csak addig, míg a külvíz okozta nyomástöbblet az útközben előállott veszteségek által egészen felemésztődik. E ponttól kezdve a talajvíz eredeti szintje ismét érvényesül. A míg tehát a talajvíz hosszszelvénye a folyó kis vízállásainál egy oly görbe vonal, mely állandóan a folyó felé és pedig nagyon kifejezetten esik, addig a folyó nagy vízállásainál a folyó közelében a talajvíz hosszszelvénye a külvíz színéig felhajló negativ esésű görbe lesz, mely annál meredekebb, minél kötöttebb a talaj és minél gyorsabb az áradás. Ha a tetőzés sokáig tart, akkor e negativ esésű görbe mindegyre hosszabbodik és enyhébb hajlású. Ha pedig az apadás bekövetkezett, akkor a folyóhoz csatlakozó részen a talajvíz vonala lehajlik, domborúvá lesz, mert az a külvíz szinét csak közvetlen a torkolatnál követheti egyidejűleg. A medertől távolabb a talajvíz apadása már ép úgy késéssel következik be, mint ahogy az áradás is csak hosszabb idő multán jelentkezhetett. Lényegben miben sem különbözik a talajvíz viselkedése az itt vázoltnál akkor sem, ha a partokat meghágó árvíz szétterülését a védtöltés megakadályozza. Az egyetlen eltérő jelenség, hogy a talajvíz fakadóvíz alakjában is megjelenik. Az 1. ábra vázlatosan mutatja a talajvíz mozgását. Az I. számmal jelölt vonal mutatja az állandó kisvízszinnél létrejött talajvíz szinét. A II. vonal jelenti az áradás kezdetén, a III. annak további folyamán előállott vízszint. Nagyvíznél a talajvíz szintje a kötött fedő réteg alsó vonaláig (IV.) terjed és az árvíz magasságától függő nyomás alatt van. Az V-ös vonal mutatja a nagy árvizet követő tartós apadásnál keletkező vízszint. Könnyű megérteni, hogy árvízkor a talajvíz, ha nyomása a fedőréteg ellenálláeát legyőzi, a felszínre jut.. Az így keletkező fakadóvíz, miután a folyó nagy vize által képviselt nyomás legnagyobb részét a talaj súrlódások okozta veszteségek felemésztik, csak igen lassan szaporodik és kristálytiszta víz alakjában mutatkozik. Természetes, hogy a fakadóvíz mindenütt ott is megjelenhetik, hol az árvíz szétterülését nem védtöltés