Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

4-6. füzet - I. Kvassay Jenő: Vízgazdasági politikánk

267' óta nemcsak teljesen bevált és a különleges hazai viszonyok között sem akasztotta meg a haladást, sőt ellenkezőleg az abban lefektetett helyes elvek további törvényhozási intézkedéseknek szolgáltak alapjául. Elég idevonatkozóan hivatkoznunk az 1913: XVIII. t.-c.-re, mely novellária úton terjesztette ki a helyesnek felismert elveket a vízierőkre, a források védőterületére, a hajózás czéljára szükséges kikötő- és rakodópartokra. Vízjogi törvényhozásunk terén csakis arra van szükség, hogy a külön, tekintélyes számú törvényeinket egységes törvénykönyvbe foglaljuk össze és az egyes törvények kisebb hiányait és hézagait ebből az alkalomból kipótoljuk. Az elvek helyesek, sok esetben megelőztük Európa nyugati államainak vizitörvénvhozását is, de ami fődolog, egyúttal teljes fejlődési szabadságot biztosítottunk a legmodernebb vízgazdálkodás részére. VII. Összefoglalás : vízügyi politikánk helyessége, a megindított akcziók gyorsabb tempóban való. folytatása. Kimutattuk a megelőzőkben, hogy a vízügyek egyes ágainál, nevezetesen az ármentesítések és folyószabályozások terén Magyarország jelentékeny íjmunkát végzett. Ennek a munkának nagyságát és fontosságát a külföld is elismerte az által, hogy éveken keresztül számos állam. így Amerika, Prancziaország, Olaszország, Spanyolország, Oroszország, Németország, sőt Japánország is kiküldötte szakembereit, hogy a magyar vízépítkezéseket és vízügyi intézményeket a helyszínén tanulmányozzák. Leo Sympher, a porosz közmunkaminisztérium vízügyi főosztályának igazgatója (Ministerial-Director), idevonatkozólag a következőket mondja : « A vízgazdasági teljesítményeknek oly sokaságát látjuk itt, mely Magyarországot legalább is egyenlő polczra helyezi ai legfejlettebb országok mellé (wir sehen hier Leistungen, die Ungarn mindestens ebenbürtig neben die höchst entwickelten Länder stellt) és éppen annyira megérdemli figyelmünket, mint elismerésünket». Az idő és tapasztalat határozottan igazolta, hogy az az irány, melyben a hazai vízépítkezések haladnak, úgy műszaki szempontból helyesek, mint az elért eredmények tekintetében is értékesek, amennyiben úgy a mezőgazdaság, mint a közgazdaság terén haladásunkat előbbre vinni, illetőleg biztosítani képesek. Ha pedig ez így van, abból önként következik, hogy a megkezdett irányban szakadatlanul és fokozott mértékben ós kitartással kell haladnunk, hogy mindazokat a szunnyadó erőket, melyeket vizeinkben bírunk, jövő fejlődésünk és haladásunk szempontjából hasznosíthassuk.