Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

27 kadnak', az árvíz Nagyzeréndnél, Békésen és Gyomán mily magasságot ért volna el. Az 1888-iki árvíz tartósságára az 188r-ikiliez, roliamosságára pedig az 1879-ikihez hasonlít, azok nagyságát sok helyen megközelítette, sok helyen felül is múlta. Télen sok volt a csapadék, a vizek már deczember havában feláradtak és több helyen akkor fagytak be, a midőn még a hullámteret is víz borította. A folyókon igen erős és nagy tömegű jég képződött. Márczius első felében a levegő gyors felmelegedése és az erősebb tavaszi záporok hatása alatt a nagy tömegű hó a síkságon és a dombvidéken egyszerre olvadt el. Az áradó víz felszaggatta a folyók jegét és azt nagy erővel vitte lefelé ; a jég igen sok helyen felakadt és összetorlódott. A jég a Berettyó felső szakaszán, továbbá Gáborján és Péterszeg határában az összes hidakat elsodorta, a szentimrei malmot megrongálta, a kismarjai malmot pedig teljesen elseperte. A Berettyónál az árvíz tíz helyen szakította át a gátat (u. m. a jobbparton a biharfélegyházi határban 1, a kismarjai határban 2, a péterszegi határban 1, a b.-újfalui határban 1. a füzesgyarmati határban 1 helyen, a balparton az esztári és füzesgyarmati határban 2—2 helyen, ezenkívül átszakadt a Berettyóba nyiltan betorkolló Kösmő töltése két helyen. Az árvíz átcsapott a henczidai és bakonszegi magaslatokon és a füzesgyarmati határban több kilométer hosszú szakaszon magán a védőtöltésen. A jégtorlódások a Berettyónál a füzesgyarmati szakasz végén Csikérnél és másutt is több mint egy méterre duzzasztották fel az árvíz színét. A Sebes Körös Kornádi község határában két helyen szakította át gátját A Kettős Körösön Békés felett veszedelmes jégtorlasz keletkezett ; az áradó viz a jégtorlaszt felbontotta ugyan, de a felduzzasztott víz a Körös gátját a gerlapósteleki pusztán 102, illetőleg 25 m szélességben átszakította. A kitört árvíz a alsó fehér körösi és a körős-tisza-marosi társulat árterületének jelentékeny részé

1 elárasztotta, Békést, Mezőberényt, Köröstarcsát és Csabát elöntéssel fenyegette. A lakosság és a segítségül hívott katonaság Békést, Mezőberényt és Köröstarcsát megvédelmezte, Csabának azonban az Élővíz mentén fekvő belsőségeit az árvíz elöntötte. A körös-tisza-marosi társulat aránylag rövid idő alatt Mezőberény körgátjától Köröstarcsa körgátjáig keresztgátat épített es ezzel árterületének lentebb fekvő részeit megvédte. A békési jégtorlódás felbontása, illetőleg az árvíz kitörése útán a vízszíne márczius 12-éről 13-ára 682 cm-ről 538 cm-re leszállott. A Berettyó Sárrétjét nemcsupán a péterszegi, b.-újfalui és a füzesgyarmati jobbparton kitörő árvizek öntötték el, hanem a Kállón lefolyó nyirségi csapadékvizek és a Tisza árvizei is. A Tisza ugyanis 1888 márczius 24— 27-ike között a Bodrog torkolata alatt eddig még nem észlelt magasságra emelkedett és Tokajnál a 872 cm-t elérte. Az árvíz a Tiszalök és Tiszadada között húzódó magasparton márczius 24-én délelőtt kezdett átfolyni és pedig a tokaji folyammérnöki hivatal megállapítása szerint 1500 m szélességben és fél méter vastagságban. Az átfolyás márczius 2i-től 27-ig növekedett, ettől kezdve ápril 6-áig csökkent, illetőleg meg is szűnt. A Tisza Sarudnál a jobbparton négy helyen szakította át gátját, az itt kitörő víz természetesen nem fenyegette a Körösök vízvidékét, de a Tiszabö és Fegyvernek között a magasparton öt helyen átömlő víz a mentesített területre húzódott. A Berettyónak márczius 12-én és 13-án kitörő árvizei a sárréti medencze megtöltése után a Hortobágy, illetőleg a régi Berettyó medrén húzódtak le