Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

12t) 15. Szabályozás kouetkezteben : a) a folyók hosszúsága tetemesen megrövidült ; a Hármas es a Kettős Körös eredeti hosszúságának 56°/

0-ával, az egyes Körösök és a Berettyó 35—oO^j^-ával ; b) a folyó •esése megnövekedett és pedig mind a kisvt'znek, mind ax árvíznek az esése ; c) párhuzamos gátakkal a folyók 160.000 hektárnyi nyilt hullámterét 11.500 hektárra szorították ' össze ; (1) a folyó medre bővült és mélyült, de a bővülés nagyobb a felső szakaszon

y mint ez alatt; e) a folyó kisvízszine az egész vonalon sülyedt, sőt a szabályozott folyók felső szakaszain és e fölött helyenként -ma is sülyed; f) a folyó árvize csakis a felső szakaszon sülyedt, míg a középső és alsó szakaszon jelentékenyen emelkedett. A szabályozás előtti 1855. évi vízszinhez mérten az emelkedés legnagyobb Békésen, 330 cm, Nagyzerénden 278 cm, Körösladán y on 200 cm, Gyomán 156 cm, Kisjenön 153 cm ; g) az áradások tartóssága megrövidült, a folyók vízjárása hevesebb, a tetőzés kifejlődése gyorsabb; h) a gyorsabb levezetés, a kül- és a belvizeknek szabályozása következtében, megnevekedett a folyók másodper czenkénti legnagyobb vízhozománya; i) új egyensúlyozott állapot következett be, a melyet azonban változatlannak nem tekinthetünk. A folyó hossz- és keresztszelvénye évről-évre változik ugyan, de a változások ma már egyik évről a másikra nem nagy mértékűek ; k) az egyes mérczék vízállásai között a viszony megváltozott ugyan, de újabb' időben a változások okozta eltérések igen kicsinyek. 16. A Körösök, Berettyó és a Tisza legnagyobb áradásainak találkozása esetén a következő vízállások várhatók: a Fehér Körösön Kisjenőnél 720 cm, Gyulánál 680 cm ; a Fekete Körösön Nagyzeréndnél 750 cm ; a Sebes Körösön Körösszakálnál 470 cm, a fokihídnál 570 cm ; a Berettyón Pocsajnál 570 cm, B.-újfalunál 470 cm, Szeghalomnál 550 cm ; a Kettős Körös Köröstarcsánál 830 cm, Békésen 860 cm ; a Hármas Körösön Gyománál 880 cm ; a Tiszán Csongrádnál 940 cm. Ha a Bél és a Tőz árvizeit tározás nélkül szűkre szabott hullámtéren gátak közé szorítva vezetnék be a Fekete Körösbe, az árvízszin Nagyzeréndnél 30 cm-rel, Békésen 15—20 cm-rel, Gyomán 10 cm-rel emelkednék. Ha a Bél és- a Józ árvizeit tározás nélkül Bél községtől a legrövidebb úton vezetnék a Fehér Körösbe, az árvízszin Borosjenönéi 80 cm-rel, Kisjenőnél 50 cm-rel, Békésen 15—20 cm-rel, Gyomán 10 cm-rel emelkednék. IV. Az árvédelem biztonságának a fokozása. A Hármas Körös mentén a töltéseket az 1895-iki nagyvíz felett 150 m, a Kettős Körösön 1'20 m, a Sebes Körös és a Berettyó alsó szakaszán ugyancäak 1'20 m magasra építették; a Fehér Körösön az 1887-iki nagyvíz fölé 1-20 m-re, a Fekete Körösön pedig (Tamáshidától Malomfokig) az 1890-iki fölé l'OO m-re emelték fel. Az 1915. évi márcziusi árvíz a Hármas Körösön Gyománál 24 cm-rel, a Kettős Körösön Békésen 71 cm-rel, a Fehér Körösön Kisjenőnél 48 cm-rel, Gyulánál 86 cm-rel, a Fekete Körös torkolati szakaszán Remeténél 34 cm-rel meghaladta az 1895-iki, illetőleg az eddig