Vízügyi Közlemények, 1917 (7. évfolyam)

1. füzet - I. Korbély József: A Kőrösök és a Berettyó szabályozása (Folytatás)

képen az okozta, hogy az 1915. évi nagyvízhez hasonló 1887. évi májusi árvíz után a gátszakadások árvíz siilyesztő hatását nem vették számba. A helyzet kétségtelenül komoly ugyan, mert az 1915 és 1887 nagyvízszinhez mérten sok helyütt nincsen meg a kellő árvédelmi biztonság és eddigi tanulmányok felderítették. hogy a múltban észlelt kedvezőtlen körülmények összetalálkozása esetén még további vízszinemelkedés várható és a vízszabályozás mai rendszere és a gazdasági munkálkodás mai irányzata mellett a levezetendő víz mennyiség évrőlévre növekszik. Összefogta Uns. 1. A Körösök összes 26.587 km

2 vízgyűjtő területéből 11.950 km

3 tartozik a hegy- és a dombvidékhez ; az árvizek nagyságát erről lefolyó vizek szabják meg, a síkvidékről lehúzódó vizek csak meghosszabbítják az áradás tartósságát. 2. A vízgyűjtő terület legtávolabbi pontjáról is a vizek 4—

д nap alatt eljuthatnak a Hármas Körösbe, illetőleg Gyomára. 3. Л Hármas Körösön egymagában egy folyó áradása sem okoz nagy árvizet. A Körösökön és a Berettyón az árvizek akkor emelkednek veszélyes fokra, ha nem csupán a föfolyó árad, de az ebbe torkolló mellékpatakok is jelentékeny víztömeggel szaporítják annak vízhozományát. 4. Az árvíz nagysága nem csupán a lehullott csapadék mennyiségétől, de az esőzés erősségétől, tartósságától és kiterjedésétől ; a lecsapódás térbeli és időbeli eloszlásától függ és attól is, hogy a télen felhalmozott hó milyen gyorsan olvad él. 5. Ha a talaj vízzel van telítve és az esőzés kiterjed az egész domb- és hegyvidékre. négy-öt napi erős intenzitású lecsapódásból hatalmas árhullámok verődnek •össze. 6. Ha télen nagymennyiségű hó halmozódott fel, tavaszszal kisebb esőzések is erős árhullámokat indítanak útnak. 7. A hirtelen felszökő rövid ideig tartó árhullámok, ha 0 folyó medre és hullámtere üres, az alsó szakaszra leérve bizonyos mértékig ellapulnak. S. A rövid időközökben elinduló árhullámok az alsó szakaszon egymást utolérik és kedvezőtlen körülmények között veszélyes magasságra emelkednek. 9. A Körösökön leggyorsabban levonul a Sebes Körös árhulláma, ezt követi a Fekete, majd a Fehér Körös árhulláma, míg a Berettyóé rendszerint egy-két nappal is késik. 10. A Körösök árhulláma rendszerint 8—10 nappal megelőzi a Tisza árhullámát. 11. .4 Körösök közül árvízkor a Fekete Körös hoz legtöbb vizet és a vízállás a Kettős Körösön és a Hármas Körös felső szakaszán ez után igazodik. 12. J. torkolati szakaszon a Tisza áradása a mértékadó. .4 Tisza nagyvizének duzzasztása a Kettős Körösre is kihat és a Sebes Körös és a Berettyó torkolati szakaszán is érezhető. 13. -4 Kettős Körös nagyárvize visszaduzzasztja a Sebes Körös és az ebbe beömlő Berettyó vizét. 14. A folyók hegyvidéki szakaszain az árvizek tetőző nagysága és a tetőzés ideje bizonytalan, illetőleg a lecsapódás nagysága, iránya és eloszlása szerint rendkívül változó. Az árhullám a szabályozott folyók felső, középső szakaszán ölt végleges alakot és innen szabatos rendben vonul le.