Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

1. füzet - IV. Farkas Lajos: Néhány szó a tiszai védtöltések méreteiről

57 elemképpen utczai folyóka, a melyben rendes körülmények között alig csörgedez egy kevés víz, de lia a patak medenezójében nagyobb intenzitású eső hull le. a községi utczát és egyes bel telkeket az ár elborítja, sőt volt eset reá, hogy a ref. templomba is behatolt a víz ; ilyenkor az útrongálások helyre állításáig szünetelt az utczai közlekedés. A patak 1.65 fan

2 kiterjedésű vízgyűjtőterülete legnagyobb részben mezőgazdasági mívelés alatt álló terület, csak kis része legelő. A patak forrásvidékét 3 vízmosás alkotja, a melyek közül a «Kerek tövis árok» nevű kavicsos talajba van beágyazva, míg a másik kettő agyagba. Az előbbiből kavicshordalék származik, a mi a más két vízmosásból jövő agyaggal lavinaszerűen összeragad, a belőle származott tömeget a nép «gomolyag»-nak nevezi. A Kicsidpatak medrébe egy beton- és egy tölgyfagátat, a két mellékágba egy-egy szekrényes fagátat és több rőzsegátat építettek, a melyek nagy mennyiségű hordalékot tartottak vissza. A fásítás itt sem járhatott kellő eredménynyel, mert a legeltetési tilalom itt is csak irott malaszt maradt. Néhány szó a tiszai védőtöltések méreteiről. (8 rajzzal). Irta : Farkas Lajos. A Tiszavölgyi társulatoknál a töltésméreteket az 1880. évben, majd egységes alapon 1888-ban állapították meg. Az 1880. évi, volt közmunka- és közlekedésügyi miniszteri javaslat ezeket mondja: «Miután a túlságos töltésszélesség által sem lehet azt elérni, hogy a töltés minden körülmények közt ellentálljon az árvizek ostromának, nem lenne czélszerú azt kívánni, hogy az ármentesítő társulatok túlmenjenek azon töltésméreteken és keresztszelvényen, a melyek a tapasztalat szerint folytonos jókarbantartás és árvizek alkalmával okosan vezetett védelem mellett a czélnak megfelelnek s a túlerős méretek folytán elviselhetetlen költségekbe keveredjenek. Közép jóságú anyagot és az építésnél szabályszerű eljárást feltételezve, eléggé biztos méretek lennének a következők: Koronamagasság a legmagasabb vízszín felett: ... ... ... l'O m Koronaszélesség ... 4-0 « Vízfelőli rézsű hajlása 1:3-hoz Szárazfelőli rézsű hajlása ... ... ... 1:2-höz. Azonkívül oly helyeken, a hol a töltés magassága meghaladja a 3'0 m-t, annak hátsó lába padka által erősítendő meg. A padka 4'0 m széles s koronája legfel23. rajz.