Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

1. füzet - I. Halmi Gyula: A burgonyakeményitőgyári szennyvizek, ártalmasságuk és tisztíthatóságuk

4 az is, hogy e gyárak, bár tekintélyes a vízszükségletük és a szennyvízmennyiségük, e szempontból rendszerint igen kedvezőtlenül vannak elhelyezve, többnyire olyan élővizek mellett, melyek vízbősége eléggé korlátolt, vagy a melyek vize már amúgy is eléggé szennyezett. A burgonyakeményítőgyárak szennyvizeinek megtisztítására az eddigi kísérletek szerint a talajszűrés bizonyult a legsikeresebbnek. A talajszűrés azonban csak akkor lehet eredményes, ha hektáronként naponta legföljebb 150 m

8 szennyvizet helyezünk el. Ha a valóságnak legmegfelelőbben, hazai burgonyakeményítőgyárainknál naponta 26.000 m

s szennyvizet számítunk, akkor a fenti adat alapján e szennyvízmennyiség sikeres megtisztításához legalább is 174 hektár területre volna szükség. Mivel azonban a talaj túlterhelésének elkerülése végett az öntözött területeket egy évig lehetőleg mindig pihentetni kell : e területnek kétszeresét kel! számítanunk úgy, hogy gyárainknak e szerint összesen 348 hektár, vagyis 544 kat hold (gyárankint átlag kb. 42 kat. hold) alagesövezett és kellően gondozott szűrőterületet kellene alkalmazniok szennyvizeik megtisztítására. Ez a körülmény megmagyarázza, hogy miért húzódoznak keményítőgyáraink a költséges berendezések létesítésétől, s miért szorítkoznak inkább csupán szennyvizeik mechanikai úton való megtisztítására. Az utóbbi években gyakran előforduló és burgonyakeményítőgyárak részéről elkövetett vízszennyezések nagyrészt ennek tudhatók be. Másrészt azonban e szennyezéseket bizonyára az a körülmény is elősegítette, hogy ezidőszerint még nem rendelkezünk olyan olcsó és megbízható, könnyen kivihető eljárással, mely a burgonyakeményítőgyári szennyvizek tisztítására minden esetben alkalmas volna. Czélszerűnek látszik ezeknél fogva egyfelől a keményítőgyári szennyvizek minéműségének és természetének tüzetesebb megismerése, valamint az eme szennyvizek tisztítása terén eddig elért eredmények összegezése és elbírálása. A keményítőgyári szennyvizek összetétele és sajátságai különfélék lehetnek, a szerint, hogy a keményítő előállítása minő nyersanyagból történik. A keményítőt általában burgonyából, búzából, rizsből és tengeriből állítják elő. Vannak gyárak, melyek állandóan csak egyféle nyersanyagot dolgoznak föl ; viszont vannak olyanok is, melyek a szerint, hogy milyen nyersanyag áll rendelkezésükre, időnként más és más nyersanyagból termelik a keményítőt. A gyártás módja a nyersanyagok szerint természetesen különböző. Míg a burgonyából és búzából a nyersanyag összezúzása után egyszerű áztatással nyerik ki a keményítőt, addig a rizst és tengerit savval vagy lúggal előbb föl kell tárni, hogy keményítőtartalmát ki lehessen vonni. Magyarországon ezidőszerint (1910. évi adat) összesen 24 keményítőgyár működik, melyek összesen 27 helyen tartanak fenn gyári üzemet. E gyárak közül csupán burgonyából 13 gyár állítja elő a keményítőt, tengeriből 6 gyár, búzából 2, rizsből pedig 1 gyár termel keményítőt; 2 gyárban váltakozva búzát, rizst és tengerit, 1—1 gyárban pedig burgonyát és tengerit, illetve búzát és burgonyát, vagy végül búzát és tengerit dolgoznak föl keményítőre. Mivel egyrészt a magyarországi keményítőgyárak nagy többsége burgonyából állítja elő a keményítőt, s a burgonyakeményítőgyárak valamennyien nagy üzemek, melyek a hazai keményítő túlnyomó részét gyártják, másrészt pedig, mivel a nálunk eddig előfordúlt vízszennyezéseket legnagyobbrészt a burgonyakeményítőgyárak okozták : az alábbiakban csupán a burgonyakeményítőgyári szennyvizekkel fogunk foglalkozni.