Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

1. füzet - V. Apró közlemények

jedve, hogy bizonyos homok- és kavicsfajtákat nem lehet tengervízbe kerülő betontestek készítésére használni, mert bizonyos tannin szerű kolloidburok veszi körül a szemeket, a mi meggátolja a homok és czement közötti benső összetartást. Ezt a valószínűtlenségét azzal dönti meg, hogy épen a kolloidos anyagok idézik elő a szükséges benső egyesülést s épen ennek az anyagnak vízzel való kiválasztása az elengedhetetlenül szükséges. Rohland még tovább megy s az egyes betonoknak a tengersókkal szemben tanúsított ellentálló képességét is ebből iparkodik kimagyarázni. Azt mondja ugyanis, hogy a czement, ha vízzel érintkezik, kolloidos anyagokat választ ki. Ezek az anyagok a lekötés alatt összehegednek s az ugyanekkor keletkező kalcziumkarbonát kristályokat körülveszik. Szóval mintegy védőburokkal borítják be épen azokat a kristályokat, melyeket a magnéziumsók a legjobban támadnának meg. A kolloidos anyagra ugyanis nem hatnak a magnéziumsók. Mivel pedig ez a kolloidos burok annál vastagabb, mennél régebbi a beton, a tengersóknak jobban ellenáll az a test, mely sokáig feküdt szárazon vagy édesvízben. Bár a régi rómaiak puzzolán-nal és trasz-szal készült tengeri építményei évszázadok óta fennállanak és Hollandiában sok traszépítmény igen jól tart, a tengerbe kerülő beton készítésének legjobb módját a következőkben lehet összefoglalni: Bö vízzel, kövér keverésű betonból készüljön, a felszint vékony, de tiszta czementréteggel vonjuk be, hogy sima és tömött legyen, végül tartsuk mindaddig édesvízben, míg a teljes megkeményedés, a mész teljes kiválása be nem következik. Candlot a tengervíz bomlasztó hatását úgy magyarázza, hogy a czementben levő gipsz és a czement közt valamelyes kettős vegyi összeköttetés megy végbe, minek folyamán agyagos mészszulfát keletkezik, a mi tetemes víz lekötésével erős térfogatnövekedés közt kristályosodik ki. Ez a kettős összeköttetés azonban eddig még nincseá kimutatva. A poroszországi közmunkák minisztériuma .Vz/Zí'szigetén kísérletezik tengerbe sülyesztett betontestekkel. Úgy látszik, hogy a kísérletek megkezdése óta nem telt el még elég idő, hogy határozott eredményt lehessen felmutatni, mert az elsülyesztett betontesteket csak öt évenkint emelik ki és eddig csak azt lehet látni, hogy a sima felszinű betontestek az első öt évet látható kimaródás nélkül állották ki. Hasonló kísérletek folynak Svédországban Thyborön mellett. Itt a fagy és az éghajlat más mechánikai hatását is figyelik. Végül kísérleteznek Oroszországban néhány Fekete-tengeri és Kaspi-tói kikötőben is. Ezek a kísérletek fogják majd eldönteni, hogy bizonyos helyen ez, vagy amaz a betonfajta mennyi ideig tart. Érdekesek azok a kísérletek, melyeket Amerikában tettek bizonyos idegen anyagoknak a betonba való keverésével. Itt ugyanis a beton tömöttségét, illetőleg vízállóságát azzal próbálták fokozni, hogy szappanos vizet, illetve timsót kevertek bele. Csinálták úgy is, hogy a szappanos vizet, vagy a timsót a czementtel keverték össze és úgy is. hogy felforralták az oldatot és váltakozva hol az egyikkel, hol a másikkal mázolták be a már kész és megkeményedett betontestek felszínét. Sem a hozzákeverés, sem a rámázolás nem vezetett eredményre, mert bár a beton felszine tömöttebb lett, de a szilárdság rovására. A szappanlé rákenése semmi haszonnal nem jár még timsóval keverve sem. Ezenfelül a timsó gyorsítja a czement lekötését, a mi szintén rossz.