Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

1. füzet - V. Apró közlemények

73 Végül egy különös czementről számolunk be, melyet Türingiában a Saatfeld melletti Unterwellenbomban égetnek újabb idő óta. Ezt a czementet a magnéziumszulfátok vagy kloridok alig támadják meg. Kimutatták ezenfelül, hogy 10—15 fokos klornátriumoldatot képes lekötni. Klormészben a próbatestek épek maradtak. Húzószilárdsága 635 kg/cm

2 volt 28 nap múlva. Ugyanennek a czementnek kálcziumszulfát oldatban 46'3 kg/cm

2, magnéziumszulfát oldatban pedig 411 kg/cm

2 lett a húzószilárdsága, azaz mindkét esetben nagyobb, mint az ugyanúgy kezelt portlandezementé. Különös tulajdonsága ennek a ezementnek, liogy ha közönséges tiszta víz helyett telített sóoldatokkal köttetjük le, a habarcs húzószilárdsága nagyobb, mintha édesvízzel készítjük. így például 10%-os konyhasóoldattal a «Türingia» czement ezeket az adatokat szolgáltatta : Húzószilárdság 7 nap múlva: 3025, 27*25, 30'5 kg/cm

2 Nyomószilárdság 7 nap múlva: 2300, 239'5. 2385 kg/cm

2 Ezzel szemben az édesvízzel készült Tiiringia-czement-próbatestek szilárdsága ez volt: Húzószilárdság: 20'8, 24*5, 2225 kg/cm

3 Nyomószilárdság: 1825, 188Ю, 1995 kg/cm

2 Ugyané czementből az alábbi telített oldatokkal készült próbatesteknek 28 nap múlva következő húzószilárdságuk volt: Klórnátriummal ... ... ... 396 leg/cm

2 Klórkálcziummal ... ... ... 34'4 « Klórmagnéziummal 362 « Natriumkarbonáttal 410 « Eohland kísérletei azt is mutatták, hogy a sók a legutóbbi kivételével sem nem siettetik, sem nem lassítják a lekötést. A nátriumkárbonát sietteti a lekötést. A Türingia-czementet erős szénsavtartalmú vízben is kipróbálták szintén jó eredménynyel. (Zentralblatt der Bauverwaltung 1915 április 28.) Juventius Antal. 3. A németországi leghevesebb esők perczenkinti sűrűségéről. (Két képpel.) Ismeretes, hogy kultúrmérnöki munkálatokhoz nemcsak a csapadékmennyiség évszakonkint való eloszlásának, hanem a lehullott csapadék sűrűségének ismerete is nagyon fontos. Erre való tekintettel szerkesztették annak idején — évtizedekkel ezelőtt — külföldön és nálunk az önjelző esőmérőket, a melyek adatai alkalmasak arra, hogy belőlük egy-egy lieves eső után azonnal megállapítsuk, hogy bizonyos rövid időközökben mennyi volt a lehullott csapadék, és így megállapíthassuk az illető esőnek perczenkinti, tartós eső esetén óránkinti sűrűségét. Azonban nemcsak az önjelző műszerek adatai alkalmasak arra, hogy ilyen sűrűségadatokat nyerjünk, hanem minden jól működő csapadókmérő állomás adatai is, ha az illető helyen feljegyzik az esőzés kezdetét és végét, és nagyon heves esők után azonnal megmérik a csapadékot. A mennyiséget elosztva a perczek számával, kapjuk meg az illető esőnek perczenkinti sűrűségét. A porosz kir. meteorológiai intézetben immár 23 éve különös figyelemmel vannak a csapadék sűrűségének feldolgozására és az alábbi táblázatban mind az önjelző műszerekkel, mind a közvetetlen mérés útján nyert sűrűségadatok vannak egybefoglalva. Az adatok felette jellemzők, mert épen ezek a porosz adatok voltak