Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

1. füzet - I. Halmi Gyula: A burgonyakeményitőgyári szennyvizek, ártalmasságuk és tisztíthatóságuk

2 hasznosak is lehetnek, mert a bennük foglalt nitrogén-, káli- és foszforsavvegyiiletek révén az élővizekbe olyan anyagokat juttatnak, melyek a vizet mintegy trágyázzák, illetve, a melyeket az élővizek mikroflórája és faunája fölhasználhat és értékesíthet. Ha azonban ezek az oldott szerves szennyezőanyagokat tartalmazó szennyvizek olyan élővízfolyásokba jutnak bele, a melyekben csak kevéssé hígulhatnak, a melyek vízmennyisége a szennyvizéhez képest kevés, vagy a szennyvízben foglalt szennyezőanyagok mennyisége túlságosan nagy : akkor e szennyvizek az élővíz oldott oxigéntartalmát teljesen fölemésztik; az élővíz egész tömegében bűzös rothadásnak indúl, mikroflórája és faunája teljesen megváltozik; halállománya elpusztul, s a szennyezést megelőző állapot a szerves anyagok teljes kirothadása után, az öntisztulási folyamat során áll csak újból helyre. Az ilyen szerves anyagokkal való még oly nagyfokú vízszennyezést is tehát főként az jellemzi, hogy az élővíz mikroflórája és faunája nem pusztul el teljesen, hanem csupán megváltozik, s lia a rothadás befejeződött, a vízben jelenlévő apró .szervezetek útján önként újból megindúlhat a biológiai öntisztulás és a vizi élet. Ezzel szemben a mérges anyagokat (kénessav, szabad savak, fémsók, cziánvegyületek, fenolok, stb.) tartalmazó szennyvizek az élővizek életét (ha elegendő bigítás nincsen) teljesen elpusztítják, megsemmisítik; az ilyen vízben állati és növényi élet (bár a hozzá szükséges oxigén bőségesen rendelkezésre áll, mert a mérgező anyagok nem fogyasztották el) önmagától nem tud újból kifejlődni, ha a mérgező hatás akár a cserebomlások következtében végbemenő kémiai öntisztulás, akár a mellékfolyások beömlése következtében előálló megfelelő higítás miatt teljesen meg is szűnt. Míg a szerves anyagokkal szennyezett vizekben, ha az öntisztulás folyamata már előrehaladt és az élővíz ismét elegendő mennyiségű oldott oxigént tartalmaz, még nagy halpusztulások után is ismét élénk vízi élet fejlődhetik ki, mert a halak létfenntartásához szükséges apró szervezetek, s a fejlődésükhöz és szaporodásukhoz szükséges előfeltételek bőségesen megvannak, addig a mérgező hatású anyagokkal kipusztított élet az élővizekben önmagától ismét nem indulhat meg, mert a mikroflóra és fauna teljesen megsemmisült, s plankton hiányában a halak nem élhetnek meg. A szerves anyagokkal szennyezett vizek a mérges szennyvizektől még egy tekintetben nagyon különböznek. Tapasztalati tény ugyanis, hogy az oldott szerves anyagokat tartalmazó szennyvizek (kenderáztató-, szesz-, sör-, czukor- és keményítőgyári, városi szennyvizek, stb.) beömlési helyein a halak általában nagy előszeretettel tartózkodnak, a mi igazolja, hogy e szennyvizek ártalmas anyagokat rendszerint nem tartalmaznak s hogy elégséges higítás esetén nem károsak, hanem a bennük levő szerves anyagok révén az élővizek életének élénkítéséhez még inkább hozzájárulnak. Ellenben a mérges hatású anyagokkal szennyezett vizek beömlési helyeit s azokat a folyamszakaszokat, a hol e szennyvizek hatása érezhető, bár elégséges higítás következtében még.nem káros: a halak rendszerint valósággal elkerülik; az ilyen szakaszokról elvándorolnak. Míg tehát a szerves anyagokat tartalmazó szennyvizek kis mennyiségben nem ártalmasak, addig a közvetetlen mérgeket tartalmazó ipari szennyvizek még ilyen kisebb mértékben is károsan hatnak, amennyiben a (bérlet, halászati jog, stb. útján) rendesen bizonyos folyamszakaszokhoz kötött halászati érdekeltség szempontjából tökéletesen mindegy, hogy halászterületéről a»halak súlyos vízszennyezések miatt kipusztultak-e, vagy