Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
6. füzet - IV. Kofranek Vendel: Néhány szó a zsilipek és átereszek építéséről
257 tisztán abból az okból, nehogy az alaptest alatt, a víz elvezetésére szükségelt és esetleg tökélétlenül kiöntött álagcsövek, csatornák, kavicsborítás stb. maradjanak vissza, továbbá, hogy a zsilip ne a hónapokon át tartott szivattyúzással esetleg igen erősen fellazított altalajra épüljön. Mint már ismeretes, a zsilip vízszintesen készített utóágyazatát az első nagy árvíz igen rövid idő alatt elvitte, s helyén mintegy 7 0 m mély gödröt mosott ki magának. Kimosta pedig azért, mert a vízszintesen épített utófenéken az árvízkor nagy nyomás alatt a zsilipen átfolyt mintegy 4—5 m/sec sebességű víz eleven ereje nem törhetett meg és az utófenék végső szádfala után levő eredeti termett folyómederre futott. A folyó medrét az az anyag alkotta, melyet a zsilip építése előtti időben lefolyt s legfeljebb Г5 m/sec-ra tehető sebességű árvizek már nem tudtak tovább vinni, hanem leraktak. A sokkal nagyobb sebességű víz tehát azt magával ragadta, a végső szádfal elvesztvén támasztékát, ketté szakadt s az árvíz akőágyazat anyagát is elvitte. A beton-utóágyazatban elhelyezett 2—3 métermázsás köveket a zsilip után lerakódott kőhalmazban találták meg. Belátható, hogy az az árvíz, mely rövid idő alatt ilyen rombolást vitt véghez, magára a zsilipre is rendkívüli nyomást gyakorolt s ha alapozása hibás lett volna, a zsilipre következmények n Alkül nem maradt volna. A zsilip azonban sem akkor, sem azóta már többször fellépett árvizek hatása alatt mit sein szenvedett, tudtommal sem ülepedésnek, sem hajszálrepedésnek nincs rajta nyoma. Azt hiszem, hogy ennek magyarázatát, legalább részben, a zsilip helyes alapozásától elvitatni nem lehet. Nem lesz talán érdektelen néhány szóval a kistopolyi szilárdgátról is megemlékezni. A szilárdgát, jóllehet szádfalakkal tagolva van, a szádfalak fölött átbetonozás következtében összefüggő test, melynek hossza 85'82 m, szélessége, az elő- és utóágyazatot nem számítva, 8 65 m. A gáttest vastagsága 10—2-85 m között változik. 1 A gáttest altalaját, a közúti híd terhelését is számítva 0'2—1'5 kg/cm a között változó, vagyis egyenetlen terhelés[nycmja. A homokaltalaj birósságát a gáttest építése előtt megvizsgáltuk s megfelelőnek találtuk. A szilárdgáton mindez ideig ülepedést, repedést nem észleltek. Ennek magyarázatát talán a következőkben lehet találni: : " и 1 1. A tulajdonképeni gáttest alapgödrének kiemelésekor a talajvíz a magasabban fekvő alapgödörrészekből, az utóágyazat után elhelyezett szivattyukútba némileg a talajvízszin-sülyesztéshez hasonlóan szívódott le, egyebütt pedig nem állott akkora nyomás alatt, 'bogy az altalajt jobban meglazította volna. •-">' ' 2. Noha az altalaj megterhelése egyenetlen, de e terhelések az altalaj birósságának határán belül maradtak. 3. Mivel a gáttest egyoldalú víznyomásnak nincsen kitéve'és jól záró szád falakkal van körülvéve, a gáttest alatt vízmozgás nem jöhet létre. Végezetül még megemlíthetem, hogy a csúnyi zsilipen, mely 1906. évben szintén víz alatti alapozással épült s szintén árvédelmi szolgálatot teljesít, ezidő szerint még szintén sem ülepedést; sçm repedést nem észleltek. л «,. 1 A zsilip és szilárdgát tervét s részletes ismertetését lásd a V. К. 1913. évi I. füzetében:
