Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - IV. Kofranek Vendel: Néhány szó a zsilipek és átereszek építéséről

356 bizonyult tényezők kikapcsolása s így a müépítmény éknek adható legnagyobb biztosság szempontjából én ezt az építő módot tartom legczélravezetcbbnek. 1. Mert sem a földkiemeléskor, sem a szádfalazáskor, sem a betonalap építésekor, vagyis a müépítmény legfontosabb részének készítésekor nem lévén szivatytyúzás, nincs semmi ok arra, hogy a müépítmény ne a termett, változatlan, teherbírásában meghagyott altalajra kerüljön; üregeknek, vízvezető ereknek, forrásoknak keletkezése teljesen lehetetlen. 2. Mert a víz alatti betonozáskor (a legtökéletesebb víz alatti betonozás, tölcsérek segélyével érhető el) az altalaj minden pontját már építés közben a tölcsérben levő, rendesen magas betonoszlop nagy nyomása majdnem akkora súlylyal terheli meg, mint a mekkorával azt az építmény terhelni fogja. Bizonyos esetekben a tölcsér, illetve a betonoszlop magasságának növelésével az is elérhető, hogy az altalaj a müépítmény végleges súlyának megfelelő nyomás hatásának legyen kitéve. j Tehát a mennyiben az altalaj nçm egyenlő birósságú, benne lazább összetételű helyek volnának, e helyeket a betonozó tölcsér megtalálja, megérzi, ott az altalaj jobban összenyomódik, egyéb helyeken pedig a lehetőséghez képest a tölcsér lassú haladása alatt tömörül. A kotrástól visszamaradt barázdák, a visszahullott laza anyag a nagy súly alatt szintén tömörülnek, a beton úgyszólván bele sajtolódik, bele hengerelődik az altalajba, létrehozva vele a legtökéletesebb, legbensőbb kapcsolatot. Egy ilyen betonalap felszínéről kivágott darab vizsgálata ez állításom igaz volta mellett bizonyít. A víz alatt öntött beton szilárdságára vonatkozólag hivatkozom a V. K. 1912. évi 2. füzetében közölt ismertetésemre. Keskeny, hosszú munkagödörben ez, az építő mód fölötte előnyösen alkalmazható. A szádfallal körülzárt munkagödör a. szádfalakon járó kotróval igen könnyen kikotorható,

1 és a vízalatti betonozáshoz való berendezés is az ilyen alakú munkagödörben igen kevés költséggel és kényelmesen összeállítható. Ami az alaptestnek több részből és vasbetétes betonból, tehát a legmesszebb menő követelményeknek tuegfelelő megépítését illeti, a vízalatti betonozásnál is, noha hasonló feladat megoldásáról nem tudok, — meggyőződésem szerint, különösen hosszú és keskeny munkagödörben kivihető. Egy látszólagos baja van ez eljárásnak, még pe,dig az, hogy az aránylag kis tömegű földkiemelés a kotró oda- és elszállítása, szerelése stb. miatt esetleg többe kerül, mint különben. Ezt természetesen csak fcöltségösszehasonlítás útján lehet eldönteni, de ha így is volna, akkor, mikor az építmény biztosságáról van szó, egy kis költségtöbblet nem lehet döntő. Az bizonyos, hogy ez az alapozó mód sokkal fáradságosabb mint a szivattyúzássá,! víztelenített munkagödörben való alapozás. Kiváló figyelmet és körültekintést kiván. ez azonban nem lehet ok arra, hogy ezt az eljárást — ha jobbnak elismerjük — ne alkalmazzuk. Talán állításaim igazolására fog szolgálni a kistopolyi (topolovci) árvédelmi zsilip esete. Ennek alapozása körül folytatott hosszas tárgyalás eredménye az lett, hogy az alaptestnek vízalatti betonozással való építését határozták el, még pedig 1 A csúnyi zsilip kettős, egymástól 8'0 шге álló szádfalai közötti agyagtöméet is ilyen szádfalakon járó kotróval emeltük ki.