Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

1. füzet - I. Halmi Gyula: A burgonyakeményitőgyári szennyvizek, ártalmasságuk és tisztíthatóságuk

A burgonyakeményítőgyári szennyvizek, ártalmasságuk és tisztíthatóságuk. írta: Halmi Gyula. I. Bevezetés. A m. kir. halélettani és szennyvíztisztító kísérleti állomás az ipari szennyvizek és hatásuk a halaira cz. dolgozatában (1. a Kísérletügyi Közlemények XII. és köv. évfolyamait) megkezdette ama biológiai kísérleteinek eredményeit ismertetni, a melyeket egyes ipari szennyvizekkel és hatóanyagaikkal éveken át folytatott s a melyek czélja volt ez anyagok mérgező hatásának, illetve e hatásuk felső és alsó határának megállapítása. A szulfitczellulózegyári szennyvizek pl. az ipari szennyvizeknek ama csoportjához tartoznak, a melyeknek bonyolúlt összetétele miatt egyszerre többféle anyag ártalmasságáról lehet szó és a melyeket ez okból külön-külön meg kell vizsgálnunk a bennük rendszerint jelenlévő különféle mérgező anyagok hatására, hogy megtudhassuk, vájjon a szennyvíz ártalmas hatásában egyes alkotórészei mennyiben vesznek részt ? így pl. a szulfitczellulózegyári szennyvizekben kénessavas sók és a piritbői eredő arzénnyomok, a falepárológyári szennyvizekben erős halméregként ható szerves vegyületek, ketonok, aldehidek, stb., a kenderáztató szennyvizekben vajsav és más szerves savak szoktak jelen lenni az egyéb, nagyrészt mindig rothadásra képes oldott szerves szennyező anyagokon kívül. Ez alkotórészek hatását tehát külön-külön is vizsgálnunk kell, hogy az eredeti szennyvíz ártalmasságáról tiszta képet szerezhessünk. Az ipari szennyvizek eme csoportjával szemben vannak azonban olyanok is, a melyek hatása összetételüknél fogva nem ilyen bonyolúlt, hanem, hogy úgy mondjuk, egységesebb. Az ilyen szennyvizek ártalmassága és hatásuk milyensége összetételükkel már előre adva van, s e hatásukat különféle alkotórészeik, illetőleg változó mennyiségben való jelenlétük nem módosítja. Az ipari szennyvizek eme csoportjába tartoznak a keményítő-, czukor-, sör- és szeszgyári szennyvizek; hozzájuk sorolhatók továbbá a városi csatornaszennyvizek is. Mindeme szennyvizeket főként az jellemzi, hogy főképen rothadni képes szerves anyagokat tartalmaznak, melyek az élővizekbe jutva, ott az élővíz oldott oxigénjének elfogyasztásával kirothadnak, szerves anyagaik oxidálódnak. E szennyvizek más természetű mérges anyagokat (kénessav, vajsav, arzén, fémsók, szabad savak, lúgok stb. stb.), melyek hatása külön is érvényesülne és figyelembe veendő volna, nem tartalmaznak (bár ilyen anyagok a rothadás során, igy pl. a kénhidrogén, kis mértékben keletkezni szoktak); e szennyvizek ártalmassága tehát csupán abban nyilvánul, hogy az élővizekben, a melyekbe belejutnak, a halak életfönntartásához szükséges oldott oxigént fogyasztják. Mindaddig, a míg a befogadó élővíz mennyisége, illetve oldott oxigéntartalma elég nagy arra, hogy a szennyvizekben foglalt szerves anyagokat oxidálja: e szennyvizek bajt aligha »okozhatnak, sőt inkább 1