Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - II. Héjas Endre: A csapadék 15 évi átlagai (1901-1915) Magyarországon

223 maga az érdekeltség elvégzi mindazokat a kiegészítő munkálatokat, a melyek természetszerűleg az egyes társulatokat nem terhelhetik. Egészségtelen túltengésre és felesleges költekezésre vezetne, ha az érdekeltség az egészen magánjellegű munkálatok elvégzését a társulattól követelné. A kisebb kiegészítő munkálatokat az érdekeltség maga sokkal gyorsabban és sokkal olcsóbban elkészítheti. A gazda, a ki mindennap megtekinti birtokát, igen sok munkát a mutatkozó szükséghez képest azonnal elvégezhet. A szivóárkok építése és fentartása a gazdasági munkálatok közé czélszerűen beilleszthető. Míg a gazda a társulathoz szalad, a társulat a helyszínére kiszáll, az ideig igen sok idő elvész és sok felesleges kiadás merül fel. A mint az államot nem czélszerű minden aprólékos dologgal megterhelni, ép igy nem lenne gazdaságos, ha az egyes birtokosok természetszerű kötelezettségeit a társulatokra hárítanék. A nagy áldozatok igazán csak akkor lesznek gyümölcsözőek, ha minden tényező, az állam, a társulatok és az egyes birtokosok is elvégzik kötelességeiket. Az eddig elért eredmények már elegendő biztosítékot nyújtanak, hogy egyetértő működés esetén a teljes siker nem fog elmaradni. Megvan a reményünk, hogy a nagy munkát, a melyet elődeink dicsőséggel megkezdettek, még ez a nemzedék jó eredménynyel befejezheti. (Folytatás a következő füzetben.) A csapadék 15 évi (1901 —1915) átlagai Magyarországon. (Izoliiéta-térképpel.) Irta: Héjas Endre. A «Vízügyi Közlemények» 1912. évi márczius-áprilisi füzetében az utolsó 10 év (1901 1910) megfigyelései alapján vázoltam a csapadék évi átlagos menynyiségének eloszlását hazánk területén s a geográfiai eloszlást térképen is bemutattam Akkor az a körülmény indokolta az aránylag rövid észlelési sorozatokból készített térkép közlését, hogy az több mint 1000 csapadékmérő állomás egyidejű megfigyelései alapján készült s így a korábbi csapadéktérképeknél jóval tökéletesebb képet nyújthatott. Most, rövid 5 év elteltével különösen két körülmény késztet csapadéktérképemnek immár 15 éves megfigyelési sorozatok alapján való elkészítésére, illetve közlésére. Az 1901—10. évtizedben ugyanis több száraz év volt, köztlik az emlékezetes 1904-ik év, a mikor az Alföld egyes helyein a 300 millimétert sem érte el a csapadék évi mennyisége s ezek a száraz évek az aránylag rövid sorozatok átlagértékét erősen a normális érték alá szoríthatták, különösen az ország keleti felében, mely a csapadékhiányt jobban érezte, mint a nyugoti. Az azóta eltelt 5 év szerencsésen rekompenzálja a megelőző száraz időszakot, mert, mint tudjuk, néhány nedves, sőt igen nedves év volt közte, úgy, hogy méltán várhatjuk, hogy a 15 éves sorozatok úgy ennél az oknál, mint hosszabb voltuknál fogva is közelebb állanak a normális értékekhez s így a csapadék geográfiai eloszlásának hívebb képét adják, mint a 10 éve^ átlagok. A másik körülmény, a mi indt)kolttá teszi jelen csapadékátlagok közlését, a régi, úgynevezett állomási, sfcuronyzáros esőmérők hibája, a melyre Hegyfoky 16*