Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

220 lattól 5 kilométerre esik. A duzzasztó nyílása 35-0 méter a Körös kisvizeit a Poirée rendszerű tűsgáttal 2-50—3'00 méterre duzzasztják fel. A duzzasztó fenékküszöbe a kisvíz alatt a fenék átlagos magasságában fekszik. A hajózó csege hosszúsága 70 m, szélessége a fejekben 10 m. Felső küszöbe 2'50 m-rel van a duzzasztott víz alatt, alsó küszöbe pedig körülbelül 240 méterrel a legkisebb víz alatt. Az egész mű dr. Zielinszki Szilárd tervei alapján vasbetonból épült. A vasbetont először a bökényi zsilipnél használtak erre a célra és a mű építése felköltötte a külföld érdeklődését is. A duzzasztó alatt a vb záró fenékbiztosítást hosszúra, 60 m-re vették, mindamellett is a duzzasztó felett, még inkább ez alatt mindjárt kezdetben (1908-ban) nagy kimosást találtak, úgy hogy a művet erős kőhányással biztosították az alámosás ellen. A hajózó csegét kissé messze tették a torkolattól. Ez hátrányos volt. mert a befogadó Tiszának később érkező árvize a torkolati szakaszt több ízben eliszapolta. A duzzasztó alatt azért a Körös medrét szorítógátak közé fogták. A hajózó csege a Körösökön kisyíznél is Szarvasig biztosítja a hajózást. A tervezett 3 hajózó csegét és duzzasztót még nem készítették el, ezért a Körösöket igen kevés hajó keresi fel. A kormány az 1908. évi XLIX. törvény alapján felhatalmazást nyert, hogy 192 millió korona befektetéssel körülbelül 20 év alatt évi 7'5 korona felhasználásával hazánk legszükségesebb hajózó útjait elkészítse. A törvényhozásilag engedélyezett munkálatok közé fel volt véve a Körösök csatornázása 7,200.000 korona költséggel. A törvényhozás 1912. évtől kezdve a folyók szabályozására fordítandó összeget évi 2 millió koronával emelte. A lefolyt 7 év alatt (1908—1914) a szabadon hajózható négy fófolyó, ú. m. a Duna, Tisza, Dráva és Száva szabályozására és a Bega csatornára közel 58 millió koronát fordítottak, de a Körösökre, jóllehet a munka itt még 1908. év előtt megindult, nem került a sor. Tervekben nincsen hiány.; így tájékozható tervek készültek a Sebes Körösnek Nagyváradig, a Berettyónak Pocsajig való hajózhatóvá- tételére. Ez az utóbbi hajóút egy része lenne annak a 226 km. hajózó csatornának, a mely a Körösöket a Szamossal összekötné. Vásárhelyi már 1840-ben a Magyar Tudományos Akadémiában a Berettyó hajózhatóvá tételéről értekezett; azóta számos terv megvalósult, a mit kivihetetlennek tartottak, de a Berettyón hajók még most sem járnak. Nem készült el a Duna és a Tisza között az összekötőcsatorna sem, a melynek pedig a torkolata Hoszpotszkv terve szerint izemben a Körös betorkolásával Csongrádhoz esett volna. Éppen így lassan halad az öntözés is. Az állam az 1900. évi XXX. törvényczikkben biztosított nagy kedvezményekkel sem tudta az öntözés iránt a vállalkozási kedvet felkelteni. Most pedig, hogy a száraz czyklusból túlontúl nedves czyklusba jutottunk, még kevesebb az érdeklődés. Pedig az első ilynemű berendezések: a feketekörösi öntözések, a csabai szikes rész öntözése, a szentjánosi bolgár kertészet, a libárdi és ugrai halastavak, nagy eredmény nyel kecsegtettek és a halastavak az utóbbi években tényleg nagy jövedelmet is hoztak. Ily körülmények között külön meg kell említenünk a Hortobágyon -legutóbb létesített öntözést és halastavat. A kormány és Debreczen,városa között 1914. évben létréjött megállapodás értelméberf a Hortobágyon 1000 holdat fognak öntözni, 2000 holdon pedig halastavat rendeznek be. A munkálatokhoz az állam oOO.OOO korona segítséget nyújtott. A munkálathoz tulajdonképen már 1913. évben hozzáfogtak