Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

* i 221 és azt a háború alatt hadifoglyokkal folytatták és 1916. évig csekély híján be is fejezték. Az öntözéshez és a halastóhoz a vizet a Tiszából veszik és ezt 18-5 km. hosszú csatornán Tiszakeszi határából vezetik a hortobágyi nagy csárdától északnyugatra fekvő telepre. A Tiszának nagyobb vízállásakor a víz a zsilipen keresztül szabadon folyik a csatornába és a telepre, a Tisza kisebb vízállásakor pedig a vizet szivattyútelep segélyével emelik ki. A munkálat költségét eredetileg 650.000 koronával irányozták elő, de ez a munkaárak drágulása következtében egy millió koronánál többe fog kerülni. Az 1913. évi árvíz főleg, a Tisza és mellékfolyóinak azon a részén okozott károkat, a hol sem az állam, sem a társulatok nem építettek védőnúíveket és nem szabályozták a folyókat. Az állam a megismétlődhető károsítások elhárítása czéljából az 1914. XXXVIII. törvény alapján az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen teljesítendő munkákra és e czélra nyújtandó segélyekre húsz éven keresztül événkint 3 millió koronát óhajt fordítani, olyan feltétellel azonban, hogy maga az érdekeltség a szükséges és a folyó egységes szabályozása keretébe beillő . munkálatok költségeinek felét vállalja el és társulatot alakítson. Igen sokan felvetették a kérdést: miért bízza az állam az ármentesítést és a belvízrendezést a társulatokra, miért nem végezte e munkálatokat maga? A fentiekben láttuk, hogy az állam a Körösökre 20 millió koronát fordított, a társulatok pedig árvédelmi és belvízrendezési munkálatokra 60 millió koronát adtak ki. Ez az egy adat bizonyítja az állami vezető emberek ama nyílt és őszinte beismerését, hogy sehol ilyen nagy arányú munkálatot nem végeztek el az állam csekélyebb megterheltetésével, mint hazánkban. Maguk a munkálatok mai kiterjedésüket és fejlettségüket el nem érték volna, ha azokat a nehezebb és lassúbb állami kezelésbe veszik. A társulatok keretében a kezdeményezés könnyebb és a végrehajtás gyorsabb. A társulatok keretében igen sok egyén a közérdekért minden ellenszolgáltatás nélkül igen értékes és eredményes munkásságot fejtett ki. A közvetlen érdekeltség is igyekezett a munkálatok elébe gördülő akadályokat elhárítani. A társulatok igénybe vehették és igénybe is vették a magánhitelnek bő forrásait. Maga a íhunkálat is olyan természetű volt, hogy annak végrehajtására a helynek és a viszonj'oknak alapos és részletes ismerete és a társulatok keretében könnyebben elérhető szabadabb mozgás és gyorsabb elhatározás volt szükséges. Megállapíthatjuk azt is, hogy az állam a maga részéről mindenkoron arra ösztönözte a társulatokat, hogy a közérdekű munkálatokat minél előbb hajtsák végre. Kevés kivétellel a társulatok a bélvízrendezést is alapszabályszerű kötelezettségeik közé vették fel és a munkábatok jó részét elvégezték. Ezek а társulatok jól jártak, mert kedvező viszonyok között aránylag olcsón készítették el munkálataikat. Azonban ezek a társulatok sem fejezhették be teljesen munkálataikat, mert a társulat feladatköre folytonosan bővült és az érdekeltség azt kívánta, hogy a társulat ne csak a főcsatornákat, hanem a mellékcsatornákat is készítse el. A legtirob teendő azonban ott van, ahol a társulat nem vállalta el a munkálatok teljesítését és ahol a belvízkárosította területek a társulat árterületén kívül estek. 16