Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

6. füzet - I. Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Első rész

21!» в,596.434 koronát, 1888—1915 évig (illetőleg 1914 deczember 31-ig) 11,950.114 koronát, összesen 19,695.380 koronát fordított és pedig: A Körösök szabályozására fordított állami kiadások. 1867-től — 1914-ig Év Korona Év К b г о n 1867 _ 1892 660.000 1868 — 1893 753.889 1869 — 1894 788.202 1870 — 1895 453.704 1871 201.570 1896 514.781 1872 165.867 1897 474.828 187.4 2.284 1898 708.533 1871 261.289 1899 557.878 1875 210.345 1900 528.563 1876 91.105 1901 620.850 1877 29.812 1902 342.379 1878 52.172 1903 133.664 1.N79 1.908 1904 119.021 1880 182.4-15 1905 180.807 1881 436.047 1906 650.942 1.832 1,187.455. t907 339.642 1883 1,229.090 190S 133.790 1884 416.893 1909 162.276 1885 1,533.386 1910 128.452 1886 919.846 1911 178.159 1887 437.987 1912 222.388 1888 386.230 1913 243.335 1889 991.794 1914 280.412 1890 997.524 (feszesen 1. ... 19,695.380 1891 779.906 1. ... 19,695.380 л A Hármas Körösön és a Kettős Körösön a meder- és a hullámtérrendezési munkálatokat az állam végezte és utóbbi időben a Fekete Körösön is jelentős ilynemű munkálatokat hajtott végre. Az állam tervbe vette, hogy a Hármas Köröst és a Kettős Köröst egész hosszúságában, a Sebes Köröst pedig Körösladányig a hajózásra megfelelően átalakítja. A Körösnek legalsó 140 hn. hosszú szakasza középvízálláskor tna is hajózható, a kis vízállásnál a hajózás szünetel, mert jóllehet a folyó esése rendkívül csekély, a kellő vízmélység még sincsen meg. A földmívelésügyi minisztérium a Hármas .és Kettős Körösön a hajózást 4 duzzasztó mű és hajózó csege beépítésével óhajtotta biztosítani. À tervezett négy duzzasztóból és hajózó csegéből 1906 — 1907. évben egyet építettek fel, az úgynevezett bökényit, a mely a torko-